Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZ ÊS A FASIZMUS 15 együttműködő keresztény párttal szemben és a hierarchiától eltérően „az újkatolicizmus olyan demokratizmust képvisel — írta róluk a kommunista Révai József —, amelynek kiindulópontja az a kiábrándulás, amit az ellenforradalmi Magyarország keresztény és népies ígéretei és a valóság közötti ellentmondás hívott életre".5 1 A demokratikus irányzat potenciális bázisát részben az ifjúsági mozgalmak — a főiskolások, egyetemisták Emericana nevű szervezete és a parasztifjúság KALOT mozgalma (Katolikus Legényegyletek Országos Testülete) — és részben a keresztény szakszervezeti mozgalom jelenthette volna. A demokratikus irányba orientálódó katolicizmus következetlenségét a legitimizmushoz való kötődése, a hierarchiának való alárendelődése mutatta. Kétségtelen, hogy az 193U-as évek második felében Szekfü Gyula köré kezdett kialakulni egy antifasiszta jellegű katolikus értelmiségi csoport, amely azonban kapcsolatban állt a konzervatív nagybirtokos és nagytőkés körökkel, sőt magával Horthyval is. A szellemi készülődés fórumát kínáló Korunk Szava főmunkatársa lett 1937-től Griger Miklós, az ez évi 11. számtól pedig a lap élén Bajza József, Griger Miklós és Szekfü Gyula neve található Katona mellett. 1938-ban nagy veszteségek érték ezt a kört, amennyiben elhúnyt Bajza, Griger és augusztus végén Széchényi György is. így az 1938. 15—16. számtól a folyóiratot Szekfü Gyula, Horváth Sándor és Molnár Kálmán alkotta szerkesztő bizottság támogatta. Végül is az Imrédy-féle sajtótörvény, az 1938: XVIII. tc. alapján 1938 végén a kormány betiltotta a Korunk Szava megjelenését is. Tekervényesebb úton jutott el a kereszténydemokrata táborba Barankovics István, aki közéleti pályáját az Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetség főtitkáraként kezdte az 1920-as évek végén. Mint „szentimrés" kollégista került kapcsolatba az új orientációt kereső katolikus személyiségekkel. Politikai pályáját azonban az. 1935-ben alakult Deák Ferenc Társaságban kezdte, amely Pethő Sándor vezetésével „az alkotmányhü értelmiségi fiatalság eszmei közössége" volt.5 2 A konzervatív legitimista alkotmányvédő front pártok feletti ifjúsági szervezetének célja a diktatúrás törekvések elhárítása és az alkotmányos rend védelme. A társaság elnöke gróf Dessewffy Gyula, aki egyben a Nemzeti Legitimista Néppárt, Griger pártjának titkára is volt. Dessewffy 1937 márciusában az Ország Útja címmel államtudományi és nemzetpolitikai folyóiratot indított. Munkatársként és társszerkesztőként Barankovics Istvánt választotta maga mellé.5 3 Az Ország Útja programadó vezércikke találó, Dantetól vett mottóval kezdődött: „Oh boldog Magyarország! Csak ne hagyja magát félrevezetni már. . ."5 4 51 Révai József: A kecskeméti találkozó háttere. Magyar Nap, 1938. február 24.; Korunk Szava, 1937. szeptember 1., október I. 52 Pethő Sándor: A magunk útján. Bp. 1937. Szerk. Barankovics István. Deák Ferenc Társaság kiadása, 5. 53 Gergely Jenő:. Barankovics István. In; Politikuspályák. Szerk. Sánta Ilona. Bp. 1984. 291—303. 54 Dante. A.: Isteni színjáték (Divina commedia). Paradicsom, XIX. 142—143. Babits Mihály ford.
