Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
14 GERGELY JENŐ szerkesztette. Az 1935—36 folyamán ott megjelent cikksorozatát „Magyar hitleristák" címmel 1936-ban könyv alakban is kiadták. A szerző portrékban, maró gúnnyal figurázta ki a Gömbös-féle reformnemzedék néhány vezető alakját is, köztük Rajniss Ferencet, Milotay Istvánt, Antal Istvánt, Jurcsek Bélát, gróf Festetics Domonkost.4 6 Ezek a politikusok valóban kivétel nélkül a szélsőjobboldalon kötnek majd ki. Széchényi György és társai a leghatározottabban a katolikus mozgalmakon és az egyházon belüli fasiszta, hitlerizáló törekvések ellen léptek fel. A katolicizmus hitlerizálásaként aposztrofálták az Új Kort is. 1937 áprilisában Széchényi a Korunk Szavában nyíltan kifejtette, hogy „a hitlerizálás Magyarországon expressis verbis katolikus betegségnek mutatkozott, ... megfelelő erélyességü ellenállás hivatalos egyházi részről sem jelentkezett, amiért is zavartalanul terjeszkedhetett az Actio Catholica égisze alatt is".47 Széchényi felismerte a fokozódó náci veszélyt, amely hazánkra és a katolicizmusra várt. 1937. május 26-án a képviselőházban interpellációt mondott el a németországi vallásüldözés tárgyában. A házelnök az interpelláló képviselőtől megvonta a szót. Az ifjú grófot elvbarátai is cserbenhagyták. Egyedül Griger Miklós plébános állt ki mellette, és helyeselte a nácizmus nyílt bírálatát. Széchényi az interpelláció teljes szövegét megküldte a hercegprímásnak, és kérte támogatását. Kiállása valóban bátor tett volt, és Serédi hallgatólagosan tudomásul vette eljárását.4 8 1937—38 folyamán Széchényi több külpolitikai tárgyú interpellációt is intézett a kormányhoz, amelyekben kifogásolta az egyoldalú német orientációt, és figyelmeztetett az ország függetlenségének veszélybe kerülésére. A beszédek szövegét minden alkalommal előzetesen megküldte Esztergomnak.4 9 Határozott fellépései kényelmetlenek voltak a formálisan ellenzéki, de a kormánnyal a konfliktust kerülő keresztény pártnak. A pártvezér Zichy János ezért felszólította Széchényit, hogy távozzon a pártból, mire ő publikálta a meglehetősen kellemetlen tartalmú levélváltást. 1938 márciusában kilépett az Egyesült Keresztény Pártból.5 0 Széchényi gróf és elvbarátai — Katona Jenő, Szekfü Gyula, Pethő Sándor és mások — ekkortájt szakítottak a konzervatív keresztény politikai párttal, ami természetesen nem a hierarchia és a prímás tudta nélkül, hanem, főleg ami Szekfü működését illeti, hallgatólagos beleegyezésével történt. 1938-ban a Korunk Szava, a Vigília és az Emericana nevű katolikus diákszervezet képviselői bekapcsolódtak a hazai népfront, a Márciusi Front néhány rendezvényébe is. Ezt az irányzatot erősítette a hivatásrendi mozgalmakkal szembeforduló keresztényszocialista szakszervezeti mozgalom is. A hatalommal 46 Katona Jenő: A magyar hitleristák. Bp. 1936. Cserépfalvi kiad. 47 Korunk Szava, 1937. április 15. 48 EPL Cat. D/c. 1983—1937. 4" EPL Cat. D/c. 1867—1938. 50 EPL Cat. D/c. 1262—1938.
