Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Rózsa Mihály: A Népszövetség menekültügyi tevékenysége 134
A NÉPSZÖVETSÉG MENEKÜLTÜGYI TEVÉKENYSÉGE 147 egy-egy orosz és örmény menekültet is delegáltak a Bizottságba. Ez annál is inkább indokolt volt, mert a menekültekre fordított pénzek egy részét az érdekeltek által fizetett Nansen-bélyegekből fedezték. A menekültek természetesen korábban is dolgoztak a Főbiztosságnak, de csak helyi szinten, a befogadó országokban felállított irodákban. A Nansen Iroda 1931. április 1-én kezdte meg működését, a korábbiakhoz hasonlóan genfi székhellyel. A Népszövetség továbbra is elsősorban az adminisztratív kiadásokat fedezte, a segélyezésre fordítható Menekültügyi Alapba a különböző okmányoktól és humanitárius szervezetektől 1931—1936 között 2,6 millió frank folyt be.50 Az Iroda a legfontosabb befogadó országok — Belgium, Svájc, Franciaország, Románia, Jugoszlávia, Szíria, Törökország, Bulgária — fővárosaiban állandó képviseletet tartott fenn. A menekültügyi munka alapvetően nem változott az átszervezés után sem. Az Iroda továbbra is elsősorban az ún. Nansen-menekültek (oroszok, örmények, asszírok, kurdok, törökök) ügyeivel foglalkozott, és csak egy-egy indokolt esetben (pl. természeti katasztrófák, járványok stb.) segített más menekültcsoportokat. A humanitárius tevékenység ezután is főleg abban merült ki, hogy felkérték a kormányokat a menekültek megsegítésére, és minden kényes ügyben a felek rendelkezésére álltak. Egyes menekülteket és segélyszervezeteket adományokban és kölcsönökben részesített az Iroda, de ezek az összegek viszonylag jelentéktelenek voltak az igényekhez képest. Az Iroda a harmincas években elsősorban a menekültek jogi státusának rendezésével foglalkozott — annak ellenére, hogy ez elvileg a Népszövetség Titkárságának feladata volt. Kezdetben még komoly lépéseket tettek az Iroda felszámolásának elősegítése érdekében is. így például 1931. április 27—28-i ülésén az Igazgató Bizottság megvizsgálta, hogyan lehet a menekültügyi munkát megszüntetni 1939. december 31-ig.5 1 Furcsa intézmény az olyan, mely 1 hónappal a megalakulása után már saját megszüntetésének lehetőségeit vizsgálja. De — a Nansen-iroda ilyen „cég" volt, és ez az epizód pontosan jelzi a menekültügy helyét a népszövetségi rendszerben. De igazságtalanok lennénk az Iroda tevékenységének megítélésekor, ha nem beszélnénk a legfontosabb jogi teljesítményről, az 1933-as egyezményről. 1933. október 26—28. között kormányközi menekültügyi konferenciát tartottak Genfben, amelynek utolsó napján elfogadták a Menekültek Nemzetközi Státusáról szóló Egyezményt. A dokumentumot a Nansen Iroda munkatársai készítették elő, és 9 kormány (Belgium, Franciaország, Egyiptom, Norvégia, Dánia, Olaszország, Csehszlovákia, Nagy-Britannia) ratifikálta.52 Ez volt az első nemzetközi egyezmény, amely a ratifikáló kormánnyal szemben kötelezően betartandó szabályokat írt elő a menekültek vonatkozásában. A dokumentum előírásai a Nansen-menekültekre 50 Simpson: i. m. 212. 51 Annuaire 1932—36, 673. 52 Simpson: i. m. 594. 10*
