Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Rózsa Mihály: A Népszövetség menekültügyi tevékenysége 134
146 RÓZSA MIHÁLY gazdasági világválság is belejátszott. A testület azt javasolta, hogy a menekültügyi tevékenységet vegye vissza a Főbiztosság, amelynek munkáját a Népszövetség Tanácsa és az ILO Igazgatási Bizottsága által közösen felállított tanácsadó bizottság segítené. A Népszövetség 10. Közgyűlése 1929-ben úgy döntött, hogy új, önálló menekültügyi szervezetet hoz létre, amelynek működését 1938. december 31-ig be kell fejeznie. Átmenetileg — egy évig — a Népszövetség Titkársága intézte a menekültügyi problémákat, mivel az ILO tovább már semmiképpen nem vállalta a feladatot.46 1930. május 13-án meghalt Nansen. Ez pótolhatatlan veszteséget jelentett a menekültügy számára, és egyúttal lehetőséget nyújtott a szervezeti keretek teljes felülvizsgálatára. A Népszövetség 11. Közgyűlése 1930-ban megtette a szükséges lépéseket. A menekültek politikai és jogi védelmét a Népszövetség Titkárságának hatáskörébe utalták. Ugyanakkor létrehozták a — később Nansenről elnevezett — Nemzetközi Menekültügyi Irodát, amely a humanitárius tevékenység anyagi-technikai részét volt hivatott koordinálni.4 7 A Nansen Iroda a Népszövetség laza irányítása alatt tevékenykedő, önálló szervezet volt, amely a Nemzetek Szövetsége Egyezségokmányának 24. cikke alapján működött. E cikk első pontja kimondja, hogy „minden nemzetközi hivatal, amelyet előbb kötött általános egyezmények alapján szerveztek, a felek beleegyezésével a Szövetség igazgatása alá kerül. Minden ilyenféle nemzetközi hivatal és nemzetközi érdekű ügyek rendezésére hivatott bizottság, amely ezentúl keletkezik, a Szövetség igazgatása alatt fog állni."48 Az Iroda munkáját az Igazgató és a Végrehajtó Bizottság irányította. Az Igazgató Bizottság elnökét a Népszövetség Közgyűlése nevezte ki, tagjai: az elnök, a Kormányközi Tanácsadó Bizottság három képviselője, a Népszövetség főtitkára és az ILO igazgatója által delegált kettő-kettő személy, a Segélyszervezetek Konzultatív Bizottságának három képviselője, és a nemzetközi kormányközi segélyszervezetek két képviselője. A testület évente két ülést tartott a stratégiai feladatok kijelölése és a végzett munka ellenőrzése céljából. Az Igazgató Bizottság első elnöke a svájci Max Huber, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnöke lett. Ő 1933 januárjában egészségi okokra való hivatkozással lemondott. Utódjává Georges Werner genfi bírót, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának alelnökét választották, aki 1935. januárig — haláláig — töltötte be ezt a posztot. Ezután egy évig nem töltötték be az elnöki tisztséget, majd 1936. januártól a norvég Michael Hansson kapott megbízást a testület vezetésére.49 Az Igazgató Bizottság összetétele első ízben teremtett lehetőséget arra, hogy a menekültek képviselői is beleszóljanak ügyeik intézésébe. A segélyszervezetek ugyanis 46 Uo. 207. 47 O. J. spec, supp.. No. 83., Oct. 1930, 48. 48 Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918—1945, Budapest, 1983, KJK-Gondolat, 51. 4" Grahl-Madsen: i. m. 14.
