Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Rózsa Mihály: A Népszövetség menekültügyi tevékenysége 134
A NÉPSZÖVETSÉG MENEKÜLTÜGYI TEVÉKENYSÉGE 143 ezer orosz, görög és török ellátásának megoldására, valamint a városban dühöngő járvány megfékezésére. A program sikere nagyot lendített a Főbiztosság és a Népszövetség tekintélyén.3 9 Nansen sokat tett a Lengyelországba menekült orosz zsidók megsegítése érdekében is, különféle—elsősorban amerikai — zsidó szervezetek segítségével sikerült sokukat Franciaországba telepíteni, ahol munkát is kaptak.40 Mint már említettük, Nansen azt remélte, hogy a menekültek problémája megoldható a hazatelepítéssel ügy, ahogyan a hadifoglyok esetében történt. Ebből a szempontból is nagy elismeréssel nyilatkozott a csehszlovák kormány menekültsegélyezési programjáról, amelynek keretében szakképzésben részesítették az erre rászoruló menekülteket, hogy azután hazatérve eredményesen kezdhessenek új életet. A hazatelepítés rendkívül lassan ment, elsősorban azért, mert a szovjet hatóságok gyanakvással szemlélték az őket megtámadó imperialista államok által létrehozott és irányított Népszövetség tevékenységét. Ezért ezekben az akciókban a Menekültügyi Főbiztosság általában nem vett részt, hanem a hazatelepítés kétoldalú, kormányközi megállapodások alapján valósult meg. Az események alakulását természetesen nagyban befolyásolta az érdekelt országok viszonya is. Példa erre a doni kozákok esete. 1922—1923-ban közülük 6000-et hazatelepítettek Görögországból és Bulgáriából, de 1923 nyarán megromlott a bolgár—szovjet viszony, és az akció leállt.41 Nansen 1923-ban megpróbált megállapodást kötni a szovjet kormánnyal a haza telepítés rendszeresítéséről, de az egyezmény nem jött létre. A fenti példák jól illusztrálják, hogy milyen közvetlen összefüggés mutatható ki az egyes országok politikai viszonya és a menekültügy kezelése között. A Főbiztosság ebben az időszakban közreműködött egy nagyszabású akcióban : az 1922-es görög—török háború után, az 1923-as lausanne-i szerződés értelmében 1,5 millió görög hazatért Kisázsiából, míg fél millió török Görögországból Törökországba települt át. Ez volt a 20. században az első szervezett lakosságcsere, itt a Főbiztosság munkatársai tanácsadó szerepet játszottak, a görög kormány felkérésére.4 2 1924-ben azonban már Nansen számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a menekültek problémáját nem lehet rövid távon megoldani, és ezért az ad hoc szervezet már elégtelen. A Népszövetség Tanácsának írt levelében emlékeztetett arra, hogy kinevezése ugyan átmenetinek számít, de sem az orosz menekültek hazatelepítését, sem pedig új hazában való letelepítését nem sikerült megoldani. Hozzátette, hogy egyre nagyobb gondokat okoz a menekültek letelepítése, ellátása, segélyezése, munkához juttatása. Ezért Nansen azt javasolta, hogy a menekültügy egyes technikai jellegű kérdései, elsősorban a foglalkoztatással kapcsolatos ügyek, valamint a letelepítés és a migráció gyakorlati problémái kerüljenek át a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) hatáskörébe.43 Az ILO igazgatója, Albert Thomas, egyetértett Nansen elképzelésével. 39 Simpson: i. m. 201. 40 Annuaire, 1920—27, 628. 41 Report to the Council, 10 March 1924, 8. 42 Forty years, 9. 43 O. J., July 1924, 5.
