Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
AZ OSzDMP ÉS A NEMZETISÉGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTOK EGYESÜLÉSE 131 Befejezésül jelezni szeretnénk, hogy bár 1906-ban nagy lendületet vett az oroszországi nemzetiségek szociáldemokrata pártjainak csatlakozása az OSZDMP-hez, maga az egyesülési folyamat még nem zárult le, korántsem vált ekkor teljessé. Mint láttuk, Stockholmban egyelőre elmaradt az Ukrán Szociáldemokrata Munkáspárt belépése, elsősorban amiatt, hogy a Bund példájára az USZDMP az ukrán proletariátus monopolképviseletére törekedett, ugyancsak a területenkívüliség elve alapján, követelte az OSZDMP föderatív átszervezését, s ráadásul szervezeti erejét tekintve meglehetősen gyenge alakulat volt. 1906 második felében az USZDMP tárgyalásokat kezdett a Szpilka Főigazgatóságával egyesülésükről, s ezzel az OSZDMP-hez való csatlakozásának feltételeiről. Mindennek során Porsék már jóval szerényebb igényekkel léptek fel: lemondtak a kizárólagos képviseletről, az OSZDMP KB-ban követelt külön helyükről, s megelégedtek volna a Szpilka keretén belül biztosított autonómiával. A küszöbön álló II. Állami Duma-választások, valamint a korábbi frakciós ellentétek miatt azonban a megbeszélések elhúzódtak, míg végül az 1907 derekán megerősödő reakciós hullám és a forradalmi erők szervezeti visszaesése levették a napirendről az USZDMP csatlakozásának kérdését.161 Az ukrán párthoz hasonlóan 1906-ban már a Livániai Szociáldemokrata Párt is kész volt társulni az országos szervezethez.16 2 1906 második felére megerősödött a párt baloldali internacionalista szárnya, mely az 1906 szeptemberi pártkonferencián részben már érvényesíteni tudta politikai elképzeléseit a jobboldal törekvéseivel szemben. (Litvánia autonómiája mellett szállt síkra a jövőbeni demokratikus oroszországi államrend keretében, míg a jobboldal Oroszország föderatív átalakítását követelte.) Ugyanez a pártkonferencia határozta el az OSZDMP-vel történő egyesülést, s kidolgozta a párt csatlakozási tervezetét. Ennek nyomán megindultak a tárgyalások az OSZDMP és az LSZDP képviselői között,163 mivel azonban a belépési feltételekben nem tudtak megállapodni, az LSZDP még az országos párt 1907 tavaszi V. kongresszusán sem lett tagja az OSZDMP-nek.16 4 A forradalmat követően az OSZDMP 1908-as összoroszországi konferenciája külön határozatban foglalkozott a Litvániai Szociáldemokrata Párttal való egyesülésről, és a Központi Bizottságra bízta ennek kivitelezését.16 5 Végül is azonban, akárcsak az ukránok esetében, itt is a i. m. 151—156.; M. Rafesz i. m. 184—189.; Jevzerov-Jazsborovszkaja i. m. 170—171.; Ja. P. Krasztinyi. m. 305—306.; Jan Szobcsak: Revoljucionnoje szotrudnyicsesztvo polszkih szocial-gyemokratov sz V. I. Lenyinim i bolsevikami na V (londonszkom) szjezgye RSZDRP. In: Lenyin i Polsa i. m. 144—157. stb. 161 A. Ris i. m. 35—40. és M. Ravics-Cserkasszkij 33—34., illetve 189. 162 A Litvániai Szociáldemokrata Pártról lásd V. Mickevics-Kapszukasz: 1905 g. v Litve. — Proletarszkaja Revoljucija 1922. 11. szám 57—72.; Z. Angaretisz (Aleksza): Iz gyejatyelnosztyi Sz.—D. Litvi v gödi reakcii. — Proletarszkaja Revoljucija 1922. 11. szám 73—90. 1вз T. Ju. Burmisztrova i. m. 175. és 186., valamint P P. Girdzijauszkene: Revoljucija 1905—1907 gg. v Litve. In: Revoljucija 1905—1907 gg. v nacionalnih rajonah Rosszii, i. m. 353—354. 164 Az LSZDP csatlakozási szándékáról, az előzetes tárgyalásokról lásd a párt megbízottjának, Sz. V. Kajrisznak az OSZDMP V. kongresszusán elhangzott beszédét: Pjatij (londonszkij) szjezd RSZDRP. Aprel-maj 1907 goda. Protokoli. Moszkva 1963. 5—8. 165 A határozatot lásd Az SZKP határozatai, I. köt. i. m. 231. 9*
