Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
132 MÁTÉ ISTVÁN szociáldemokrata szervezetek szétesése, valamint a szervezeti hanyatlással párosuló ideológiai zűrzavar gátolta meg az egység megvalósítását.16 6 Több siker koronázta az Örmény Szociáldemokrata Munkásszervezet belépési szándékát.16 7 Az OSZDMP 1907-es V. kongresszusán Zinovjev (G. Je. Radomiszlszkij) ismertette az örmény párt egyesülési tervezetét. Eszerint az Örmény Szociáldemokrata Munkásszervezet belső ügyeiben autonóm pártként kapcsolódik az OSZDMP-hez, úgy, hogy önálló helyi szervezetekkel, saját központi vezetőséggel és sajtóval rendelkezik, valamint saját konferenciákat is tarthat. Elfogadja az OSZDMP programját (beleértve az általa korábban kifogásolt önrendelkezési jogot is), s kötelezőnek ismeri el a maga számára az összpárti kongresszusok és az OSZDMP KB, valamint a kaukázusi kongresszusok és a Kaukázusi Területi Bizottság határozatait. Az egyezmény értelmében létre kell hozni az OSZDMP és az örmény szervezet közös városi bizottságait. Végül az utolsó pontok kimondták, hogy az örmény párt az OSZDMP többi szervezetével egyenlő elvek alapján vesz részt az összpárti és a kaukázusi kongresszusokon, és az olyan nemzetközi fórumokon, ahol valamely más örmény párt is képviselteti magát.168 Mivel a szervezeti kérdésekkel foglalkozó bizottság az örmények tervezetét „nagyjában és egészében" elfogadhatónak nyilvánította, rövid polémia után16 9 az OSZDMP V. kongresszusa a Központi Bizottságot bízta meg az egyesülés lehető legrövidebb időn belüli megvalósításával.17 0 A kaukázusi szervezetek ellenállása miatt azonban a későbbiekben elhúzódott az örmény párttal való egyesülés realizálása, s 166 L. M.-ov: Szocialgyemokratyija 1905—1907 gg. i. m. 537—538. 167 Az örmény Szociáldemokrata Munkásszervezet 1903-ban alakult meg. Szervezeti és politikai platformját tekintve sok vonatkozásban közel állt a Bundhoz (önmagát nevezte ki az örmény proletariátus egyetlen képviselőjének, elvetette a nemzetek önrendelkezési jogát, az OSZDMP föderatív átszervezését követelte stb.). A polgári demokratikus forradalom éveiben azonban együttműködött az OSZDMP kaukázusi bizottságaival, s az egyesülés érdekében hajlott a kompromisszumra. — Lásd róla G. C. Lilojan: Nacionalnij voprosz v armjanszkoj bolsevisztszkoj publicisztyike (1904—1914 gg.). Jereván, 1967., 28—29., valamint Máté István: Az OSZDMP és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok viszonya. . . i. m. 28—29.; Az örmények belépési szándékával kapcsolatban lásd vezetőjük, Ter-Gazarjan beszédét az OSZDMP V. kongresszusán — Pjatij (londonszkij) szjezd RSZDRP. Protokoli. i. m. 448—450. 168 Uo. 588—589. A bizottsági munka eredményeként született tervezet több ponton is megváltoztatta az örmények eredeti belépési szabályzatát. Kimaradt belőle pl., hogy az örmény párt elveti a nemzetek önrendelkezési jogának követelését, hogy képviselete lesz az OSZDMP KB-ban, hogy a közös városi bizottságokat az arányos képviselet szerint kell megválasztani, valamint hogy az OSZDMP KB csak az örmény párt Központi Bizottságán keresztül léphet kapcsolatba az örmény proletárokkal és az örmény területeken dolgozó más pártokkal. — Az eredeti örmény belépési tervezetet lásd a jegyzőkönyv 652—653. oldalán. 169 Az örmény párt belépési szabályzatát a lengyelek képviselője, valamint a kaukázusi küldöttek támadták. A lengyel Kazimirszkij (Dobranyickij) elvileg elfogadhatatlannak nevezte a tervezetet, mivel az szerinte „sem föderáció, sem autonómia". — uo. 589. A kaukázusiak magatartását Kosztrov (N. N. Zsordanyija) azzal indokolta, hogy ezúttal is a nemzetiségek szerinti pártépítés elve érvényesül, holott ezt a IV. kongresszus csupán a Bund számára tette lehetővé kivételképpen. — uo. 590. 170 Az SZKP határozatai, I. köt. i. m. 195. Az örmény tervezet elfogadását követően 12 kaukázusi küldött a következő nyilatkozatot tette: „Ha az örmény Szervezettel való egyesülés kérdését a kaukázusi
