Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
130 MÁTÉ ISTVÁN szervezeteinek tényleges egyesítéséről, a helyes állásfoglalások a legtöbb esetben meghiúsultak a Bund ellenállásán.157 Annak ellenére, hogy az OSZDMP és a három nemzetiségi szociáldemokrata párt 1906-os egyesülése mind elvi vonatkozásban, mind gyakorlati megvalósítását illetően számos kívánnivalót hagyott maga után, a stockholmi kongresszus fordulópont volt a soknemzetiségű Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt szervezeti fejlődésében. Az országos párt korábban is tevékenykedett a különböző oroszországi nemzetiségek proletariátusai körében, sőt 1905 áprilisában a szervezeti autonómia alapján egy kisebb pártot is felvett soraiba az Ukrán Szociáldemokrata Szövetség (Szpilka) személyében. 1906 áprilisában azonban a Szpilka belépési tervezetéhez képest15 8 jóval nagyobb kompromisszumok árán olyan nagymúltú, tekintélyes történelmi és munkásmozgalmi tapasztalatokkal rendelkező, addig tőle elkülönülten tevékenykedő önálló nemzetiségi szociáldemokrata pártokkal egyesült az OSZDMP, amelyek jelentős politikai- és tömegbefolyással, illetve számottevő szervezeti erővel rendelkeztek. A Bund VII. kongresszusa után erről Lenin a következőket írta: „Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt tehát végre valóban összoroszországi és egységes párttá vált. Pártunknak most több mint 100 000 tagja van: 31 000 volt képviselve az egyesülési kongresszuson, továbbá mintegy 26 000 a lengyel szociáldemokraták, mintegy 14 000 a lett és 33 000 a zsidó szociáldemokraták száma."159 A nemzetiségi szociáldemokrata pártok belépésének véglegessé válásával megbízottaik helyet kaptak az OSZDMP Központi Bizottságában, az LKLSZD pedig még a Központi Lap szerkesztőségében is képviseltethette magát.16 0 151 Szolosenko i. m. 121—126. és 156—157. 158 A Szpilka és az OSZDMP egyesülését kimondó szabályzat szerint a Szpilka az országos párt olyan alkotó része, mely az ukrán nyelven beszélő proletariátus szervezését tekinti céljának, és rendelkezik mindazokkal a jogokkal, amiket az OSZDMP szervezeti szabályzata biztosít a pártbizottságok szövetségeinek. A két fél megegyezése értelmében ott, ahol nincsenek OSZDMP-bizottságok, a Szpilka gromadái önállóan tevékenykedhetnek, ahol viszont vannak ilyenek, az ukrán gromadák csatlakoznak hozzájuk, s csupán belső szervezeti, valamint agitációs és propaganda kérdésekben járhatnak el önállóan. A Szpilka megtarthatta vezető szerveit, összehívhatta kongresszusait, irodalmi és technikai bizottságot hozhatott létre központi szervei mellett, és jogában állt képviselőket delegálni az összpárti kongresszusra. — A. Ris i. m. 15—17. 159 Lenin: A Bund egyesülése az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárttal (1906 szeptember) — LÖM 13. köt. 384. 160 Az OSZDMP KB-ban az LKLSZD-t A. S. Warski és F. E. Dzierzynski, a Bundot Abramovics (R. A. Rejn) és A. I. Kremer, míg a lett pártot German (К. H. Danyisevszkij) képviselte. A jelenlegi keretek között nincs módunk kitérni arra a kérdésre, hogy a bolsevik-mensevik párharcban az egyes nemzetiségi pártok miképpen foglaltak állást. Itt csak jelezni szeretnénk, hogy a IV. kongresszust követő időszakban a Bund a mensevikek első számú szövetségesévé vált, míg a lengyelek többnyire a bolsevikokat támogatták. A lett párt az esetek többségében ugyancsak Leninék oldalára állt, néha ingadozott, s a mensevikekkel tartott. — Lásd erről pl. Lenin: Megjegyzések a „Szocial-Demokrat" 1. számához (1906 október) — LÖM 14. köt. 28—29.; Lenin: A rendkívüli pártkongresszus összehívásáról (1906 november — LÖM 14. köt. 59.; Lenin: A kadetokkal kacérkodó szociáldemokraták elleni harc és a pártfegyelem (1906 november) — LÖM 14. köt. 120—123.; Lenin: A Bund lapjának egyik cikkéhez (1906 december) — LÖM 14. köt. 180—187.; Szolosenko
