Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
120 MÁTÉ ISTVÁN gatását követelte meg, hanem a konkrét tetteket, a gyakorlati egységesülést sürgette. Erre vezethető vissza Leninnek a szavazást követően előterjesztett javaslata, miszerint a kongresszus hatalmazza fel a Központi Bizottságot az adott szabályzat haladéktalan életbeléptetésére, mihelyt azt a Bund jóváhagyta.126 A Bund-tervezet elfogadását követően a IV. kongresszus küldöttei külön határozatban indokolták az egyesüléssel kapcsolatos álláspontjukat. A mensevik Osztrovszkij szövegezésében megszavazott nyilatkozat leszögezte: „A kongresszus, bár elfogadta a Bunddal való egyesülés tervezetét, mégis határozottan ellenzi a proletariátus nemzetiségek szerinti szervezését; az egyesülés tervezetét a kongresszus csak azzal a céllal hagyta jóvá, hogy normálisabb jelleget adjon a kétféle szervezeti elv hívei között folyó harcnak."127 Meg kell említeni ezzel kapcsolatban, hogy a bolsevikok részletesebb és alaposabb indoklást tartottak szükségesnek, ami egyebek között jobban megvilágítja a Bund-kérdésben kialakított magatartásukat. A Szurenyin (Sz. G. Saumjan) megfogalmazásában beterjesztett határozati javaslat abból indult ki, hogy a Bund tervezetében szereplő egyesülési feltételek „teljesen szükségtelenné teszik a II. pártkongresszus által joggal elvetett föderalista elvek megvalósítását". Leszögezte, hogy a zsidó szociáldemokrácia számára biztosított területenkívüliség nem más, mint „gyakorlati kompromisszum", amit „az egész jelenlegi forradalmi helyzet" és az a „sürgető szükség" diktál, hogy „közös nevezőre kell hozni az egész oroszországi proletariátus mindennapi politikai és gazdasági harcát". Lenin indítványához hasonlóan ez a határozati javaslat is sürgette az egyesülési feltételek „lehető leggyorsabb és legteljesebb" megvalósítását. Végül pedig annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy „a zsidó és nemzsidó munkások harcának egy egységes párt keretei között történő gyakorlati egyesítése feltétlenül a párt által elismert centralista szervezeti elv teljes keresztülvitelét fogja eredményezni, és meg fogja teremteni a talajt annak a gyakorlati kompromisszumnak a felszámolásához, amelyet az említett feltételek tartalmaznak".128 '"Csetvjortij (objegyinyityelnij) szjezd RSZDRP. Protokoll, i. m. 455. 127 Uo. 455., illetve az SZKP határozatai, I. köt. i. m. 153. Ez utóbbi kiadvány egyébként helytelenül csatolja az idézett határozathoz Lenin említett indítványát az egyesülés mielőbbi életbeléptetéséről, mivel ezt a küldöttek Kosztrov (N. N. Zsordanyija) javaslatára feleslegesnek tartották megvizsgálni, levették a napirendről, s ily módon nem is emelkedhetett határozati rangra. — Csetvjortij (objegyinyityelnij) szjezd RSZDRP. Protokoli. i. m. 455. és 533. 128 Szurenyin-Saumjan határozati javaslatát lásd uo. 446—447., valamint Az SZKP határozatai, I. köt. i. m. 135—136.; Saumjan és Osztrovszkij mellett még a mensevik Larin (M. A. Lurje) is benyújtott egy határozati javaslatot (lásd a jegyzőkönyv 447. oldalán), de a szavazás során ez kapta a legkevesebb voksot, mindössze 9-et, míg Saumjan és Osztrovszkij indítványa mellett egyaránt 45—45-en döntöttek. Ez utóbbi kettő újraszavazásakor kapott több támogatót Osztrovszkij megfogalmazása (50:41 arányban) — Csetvjortij (objegyinyityelnij) szjezd RSZDRP. Protokoli. i. m. 455. A Bund-tervezet IV. kongresszusi vitájáról lásd még Ju. I. Sesztak: Borba bolsevisztszkoj partyii protyiv nacionalizma i opportunyizma Bunda. Moszkva 1980. 52—53.
