Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Majoros István: A keleti front és Oroszország a francia politikában (1917. II.-1918. X.) 1101
A KELETI FRONT A FRANCIA POLITIKÁBAN 1917— 18-BAN 1107 tonnára, vajból 35 ezer tonnára, tojásból 2 millió darabra, kőolajból 2 millió 500 ezer tonnára, platinából pedig 3 ezer kilogrammra. Az erőforrások számbavétele után azokat az akadályokat mutatja be, melyek megnehezítik Oroszország közvetlen kiaknázását. Első helyen a munkaerőkrízist említi, s kiemeli, hogy a minőségi munka hozama jelentősen csökkent. Hiányoznak gazdasági eszközök, szerszámok, s bár Németország pótolhatja ezt szállításaival, de hatása csak 1919-re lenne érezhető. Nehezítő tényező a pénzügyi válság is. Mindenki szabadulni akar a papírrubeltől, s helyette aranyat, gyémántot, régiséget, valamint ipari és kereskedelmi részvényeket vásárolnak. Ennek azonban veszélyes következménye is lehet, mert a németek olcsón juthatnak orosz üzemekhez, bányákhoz. Az erőforrások kiaknázásának útjában mégis a legnagyobb akadály a közlekedési válság. 1917. július elsején 21013 mozdony és 570 000 kocsi volt az országban. A dokumentum szerint ez a mennyiség a szállítások lebonyolításához nem elegendő. Főleg azért nem, mert a mozdonyok, a vasúti kocsik egy része használhatatlan, a javításukat pedig a munkaerőválság nehezíti. Míg az előbb bemutatott dokumentum a német térnyerésről csupán mint lehetőségről beszélt, addig egy másik forrás már német aktivitásról tudósít Oroszországban. „Alig kötötték meg a fegyverszünetet — írja Noulens petrográdi francia nagykövet a Legfelső Haditanács Francia Szekciójához küldött táviratában24 — s máris német pénzügyi szakemberek és kereskedők érkeztek Petrográdra s a főbb nyugati városokba, hogy felújítsák a kapcsolatokat s rátegyék kezüket a nemzeti védelmet érintő termékekre, valamint azért, hogy jelentős készleteket hozzanak létre rubelből. Készpénzvásárlásokat végeztek Finnországban és Svédországban is a Reichsbank, valamint azon szindikátus égisze alatt, melyet a papírrubel felvásárlására hoztak létre." A távirat azzal folytatódik, hogy Moszkvában a textilgyárosok kedvezően fogadták a német nyitást, a fémiparosok viszont nem kértek a német gazdasági fennhatóságból. A németek az 1904-es kereskedelmi egyezményt szerették volna felújítani, mely nyersanyagvásárlásra és ipari termékek eladására kedvezményeket tartalmazott a javukra. Trockij azonban kategorikusan elutasította ezt a német törekvést, mely sem az orosz iparnak, sem a munkások érdekeinek nem felelt meg. A német veszéllyel foglalkozott az oroszországi francia katonai misszióhoz tartozó Langlois alezredes is egyik jegyzékében, s azt hangsúlyozta: „meg kell akadályozni a németek abban, hogy a háborúhoz nélkülözhetetlen termékeket megszerezzék Oroszországban."25 Egy 1918 májusában készült dokumentum ugyancsak azt hangsúlyozza, hogy az antantnak meg kell akadályoznia Németországot abban, hogy orosz élelmiszert szerezzen, s abban is, hogy keletről nyugatra dobja át erőit, s ennek érdekében meg kell szerveznie az intervenciót.26 24 AMG 4 N 40 n 288—289. Petrográd, 1918. január 30. 25 AMG 4 N 40 1918. április 5. Action de la France en Russie. 26 AMG 4 N 41 doss. 2. 1918. május Note sur l'intervention des Alliées.
