Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Majoros István: A keleti front és Oroszország a francia politikában (1917. II.-1918. X.) 1101
1108 MAJOROS ISTVÁN 1918. május 8-i jelentésében Niessel tábornok ismét foglalkozott Oroszország azon területeivel, melyek gazdasági szempontból kiaknázhatók Németország által.27 Mindenekelőtt az élelmiszerkészletek foglalkoztatták. A dokumentum szerint Ukrajnában még jelentős gabonamennyiség található az előző aratásból, mindez azonban használhatatlan, mivel rosszul silózták el. Az anarchia és a közlekedési nehézségek miatt a Kubán és Volga vidék gazdag gabonakészlete sem aknázható ki. Nem jobb a helyzet Szibériában sem — állapítja meg, mert mozdony és kocsihiány akadályozza a gabona elszállítását. Május 8-i keltezésű egy stockholmi jelentés is. A svéd fővárosban dolgozó informátorok szintén a német térnyerés lehetőségeit latolgatták.2 8 „Németország abban reménykedik, miközben szervezi ezt a hatalmas hátországot, hogyha nem is 1918-ban, de legalább az elkövetkező években anyagi erőforrásokat talál, melyek ellensúlyozhatják Amerikát, s egy gyakorlatilag vég nélküli háború fenntartását teszik lehetővé számára. Németország mindenekelőtt Ukrajna búzáját s az orosz munkaerőt akarja; a hadifoglyokhoz még hozzáteszi az elfoglalt tartományok civil lakosságát, akiket Németországba deportál. Ugyanakkor a tömegekben a szövetségesekkel szembeni bizalmatlanságot, s nem ritkán a gyűlöletet hinti el." — olvasható a jelentésben. Az eddigi dokumentumok a német veszélyt az orosz gazdasági erőforrások megszerzése és felhasználása oldaláról vizsgálták meg. 1918. március elsejei keltezéssel a francia vezérkar egy hosszú tanulmányt készített „Oroszország rekonstrukciója és a francia érdekek" címmel, amely az előbbieket egy újabb szemponttal bővíti : bemutatja a német térnyerés politikai lehetőségét2 9 . A dokumentum abból a szempontból is érdekes, hogy az októberi forradalom utáni Kelet-Európára és Oroszországra vonatkozó francia geopolitikai és hatalmi elképzelések egyike körvonalazódik benne. Másrészt bolsevikellenes vonásokat is tükröz a dokumentum, amikor azt hangsúlyozza, hogy olyan katonai és politikai erőket kell létrehozni Oroszországban, amelyek nincsenek Franciaország ellenfeleinek befolyása alatt. A bolsevikokat ugyanis ezzel vádolták, és még azért tartották őket veszélyesnek, mert világforradalmat akartak. Ezért a tanulmány azt javasolja, hogy ne ismerjék el a bolsevik kormányt. Ami pedig a szovjet hatalom — vagy ahogy a dokumentum nevezi : maximalisták —jövőjét illeti, a tanulmány szerint csak átmeneti jellegű lehet, ezért foglalkozik a bolsevikok utáni Oroszországgal. A rekonstrukcióra két lehetőséget lát: vagy a cári monarchiát restaurálják német segítséggel, vagy pedig az államok széles föderációja jön létre. A tanulmány szerint az események az első feltételezés felé mutatnak. Azt azonban valószínűtlennek tartja, hogy a németek egy orosz dinasztiát restaurálnának. Az a valószínűbb, hogy egy német cárt, például Mecklenburgi Albert herceget emelnek majd trónra. A dokumentum felhívja a szövetségesek figyelmét arra, hogy titokban 27 AMG 4 N 40 Rapport d'ensemble n 12 du Général Niessel. 28 AMG 4 N 41 doss. 2. Bureau d'informations baltiques. Bulletin n 10. A. Waltz aláírás. " AMG 7 N 812 C/2454 doss. 4. 1918. márc. 1.
