Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
112 MÁTÉ ISTVÁN az országos pártkongresszusokra és konferenciákra, míg a 8. belépési feltétel külön helyet biztosított a zsidó pártnak az OSZDMP Központi Bizottságában. Végül a 9. pont értelmében a Bund képviselői ott lehetnek a nemzetközi szocialista kongresszusok OSZDM P-küldöttségében. A bundista tervezet részletezése után Matvejev elismerte, hogy akárcsak korábban, a zsidó szociáldemokrata párt most is a nemzetiségi alapon történő szerveződést vallja követendőnek, míg ezt elutasítva az OSZDMP szintén előző területi álláspontja mellett száll síkra. Az egyesülés égető szükségességéből kiindulva azonban Matvejev úgy vélekedett, hogy az egységes párton belül alkalom nyílik majd a nemzeti és a szervezeti kérdésekben megnyilvánuló nézeteltérések tisztázására, az elfogadhatatlan álláspontok kiküszöbölésére. Utalt arra, hogy a belépési feltételek értelmében a Bund minden alapvető kérdésben alá kell hogy vesse magát az OSZDMP általános elveinek, s ennek tudatában „gyávaság" lenne, ha az OSZDMP elutasítaná a Bundnak a zsidó proletariátus exterritoriális szervezeteként való elismerését. Ez annak beismerése volna — mondta —, hogy „nem vagyunk képesek nyílt harcban kiállni eszménkért". Végezetül bejelentette, hogy a bundista delegáció nyilatkozata szerint tervezetének 1., 2., 4., 5., 7. és 8. pontjai ultimativ jelleggel bírnak.97 Hogy a kongresszusi küldöttek előtt még világosabbá váljon a bizottsági nézeteltérések lényege, Litvinov is lehetőséget kapott elutasító véleményének kifejtésére. Alapjában véve ő azért nem fogadta el a Bund belépési tervezetét, mivel nem látta érvényesülni benne a területi autonómia elvét, azt, amit az OSZDMP II. és III. kongresszusa megfogalmazott, és amely alapként szolgált a lengyelekkel és a lettekkel való egyesüléshez is.98 Megállapítása szerint a bundista szabályzat elvi kompromisszumon nyugszik, mivel egy nemzetiségi szociáldemokrata szervezet létezését akarja szentesíteni. Úgy vélekedett, hogy ilyen elvi kompromisszumot csak végső esetben szabad tenni, a Bund belépését viszont nem tekintette ilyen végső szükségességnek az OSZDMP számára. Ezt azzal indokolta, hogy zsidó proletárok még a Bund működési körzetében is tagjai az OSZDMP-szervezeteknek, ráadásul az LKLSZD-vel, illetve az LSZDMP-vel történő összeolvadás után már mindenhol lesznek olyan pártszervezetek, melyek nemzetiségi különbség nélkül összefogják a munkásokat, beleértve a zsidókat is. Ily módon nem látott elegendő alapot arra, hogy a párt belemenjen az elvi kompromisszumba. Kijelentette: „Ha a Bundnak valóban szükséges ez az egyesülés, azt javaslom neki, hogy tegyen ő engedményeket, s ne mi, és ahelyett, hogy nekünk javasolja a lemondást szervezeti elveinkről, mondjon le ő maga a pártépítés nemzetiségek szerinti elvéről, és az ehhez logikusan kapcsolódó föderációs 97 Matvejev előadói beszédét lásd uo. 422—424. A Bund belépési tervezetének végleges szövegét, amely csupán egy-két árnyalatban különbözött a bizottsági variánstól lásd uo. 532—533., illetve Az SZKP határozatai, 1. köt. i. m. 152—153. 98 Litvinov ezzel kapcsolatban joggal jegyezte meg, hogy a területi autonómia elve ellenére a lengyelek és a lettek tervezete is tartalmaz kompromisszumos vonásokat, melyek azonban „lehetségesek" és egyúttal „szükségesek" voltak. — Csetvjortij (objegyinyityelnij) szjezd RSZDRP. Protokoli. i. m. 425.
