Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Pándi Lajos: A Salazar-diktatúra évei (1926-1961) 1061
A SALAZAR-DIK.TATÚRA 1087 privilegizált csoportok fiai előtt, karriert kínálva nekik elégedetlenségük levezetésére. Hozzájárult a rendelet a tisztikar kordában tartásához is, hiszen míg eddig a tisztek zöme saját anyagi bázissal rendelkezett, ezután a kormányzattól függő bérmunkásokká váltak. A reform azonban önmagában és azonnal nem adta vissza a tiszti pálya presztízsét, s nem billentette helyre a hatalmi egyensúlyt. A továbbra is Botelho Moniz vezette „katonai ellenzék" — immár fontos hatalmi pozíciókban — ezután a katonapolitikai posztokon végrehajtott személycserékkel igyekezett gyengíteni Salazar bázisát. A kompromisszum másik oldalaként a miniszterelnök — hosszú idő óta először — radikálisan megemelte a közhivatalnokok fizetését. A tömegmozgalmak leszerelésére béremelést hajtott végre az ipari dolgozók körében is (gondosan ügyelve arra, hogy a bérek elég alacsonyak maradjanak az eredeti osztálykompromisszum fenntartásához). Egyúttal megszigorította a szakszervezeti választást: az 1959. januári rendelet értelmében csak középiskolát végzett munkás lehetett vezetőségi tag. Az osztálykompromisszum megszilárdítását célozta a második hatéves fejlesztési terv (1959—64), amely a hangsúlyt határozottabban az ipar — bár még a hagyományos iparágak — fejlesztésére helyezte; a növekedés fő forrásának továbbra is a gyarmati bevételeket tekintette, de már számolt a külföldi tőkével is; s amely megpróbálta kivédeni az európai integráció nyomását. Ezt az EFTA megalakulása tette lehetővé, melynek 1960-ban Portugália is alapító tagja lett. A kormányzat a tagságot hatalmának megszilárdítására használta fel: a belpolitikai rendszer típusához nem kötött alacsonyabb szintű integrációban gyengesége miatt kedvezményekhez jutott (a vámliberalizálást csak 1980-ig kellett végrehajtania); a társulás vámrendszere az ország exportjának 1960-ban 32%-át kitevő alternatív termékeket (halkonzerv, paradicsomsűrítmény, parafa) kedvezőbb elbírálású ipari termékeknek tekintette; a fejlesztési eszközöket a társulás által preferált ágazatokra koncentrálhatták.69 A kompromisszumos lépésekkel párhuzamosan Salazar az MNI-t a PIDE segítségével 1958 novemberére lényegében felszámolta, Delgadót 1959 tavaszán emigrációba kényszerítette, s 1960-ra sikerült emigráltatni a hozzá kapcsolódó polgári ellenzék zömét is. Az ellenzék hatalomhoz vezető útjának elzárásában döntő lépésként az 1959. augusztusi — a salazarizmus történetében a leglényegesebb — alkotmánymódosítás eltörölte a közvetlen elnökválasztást. A köztársasági elnököt ettől kezdve egy a Nemzetgyűlés és a Korporációs Kamara tagjaiból, valamint a megyék és a gyarmatok küldötteiből álló közel hatszáz fős kollégium választotta. A legális hatalomrakerülés lehetetlenné válásával párhuzamosan megerősödött és 1958 decemberére Pastor Fernandes vezérkari őrnagy vezetésével Független Katonai Mozgalom (Movimento Militär Independente= M MI) néven kikristályosodott a középszintű tisztikar összeesküvő csoportja, amely kapcsolatban állt a Manuel 69 Részletezve ld. Gecse i. m. 44.; Kádár В : Növekedésgyorsulás és a külgazdaság strukturális fejlődése az Ibéria-félszigeten. Gazdaság 1975. 4. sz. 61.
