Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
10 GERGELY JENŐ 1938 őszétől jelentkező diktatórikus törekvései. Az 1938 november második felében lezajlott események azonban azt bizonyítják, hogy a keresztény párt a rendszerben továbbra is a stabilizáló tényezőt jelenti. November 21-én pártközi értekezleten — a kormánypárti képviselők passzivitása mellett — az ellenzéki kisgazdapárti, polgári ellenzéki és kereszténypárti képviselők tiltakoztak a kormány tervezett házszabályrevíziója ellen. November 22-én Sztranyavszky Sándorral az élen 54 (majd rövidesen 62) képviselő kilépett a Nemzeti Egység Pártjából. A „disszidensek", akiknek élén Sztranyavszky mellett a katolikus szerzetes-politikus, Komis Gyula állt, az ellenzékkel összefogva november 23-án leszavazták a kormányt!2 8 A rendszerben először és utoljára előállt kormánybuktatás példa nélküli volt, és a szisztéma zavarait jelezte. A bizalmi szavazásnál azonban az Egyesült Keresztény Párt képviselői Imrédy mellé álltak. Ez a tény nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kormánnyal szemben nem tudott kialakulni egy, a Horthy számára is posszibilis új kormányzati többség. így Imrédy átmenetileg még a helyén maradhatott. A keresztény párt magatartása ugyancsak magyarázatra szorult, ezért egy a közvéleménynek szóló deklarációt adott ki ellenzéki magatartásának feladásáról és az Imrédy-kormány támogatásáról. Lépésüknek eszerint két oka volt: „Az egyik, hogy veszedelmes kísérletnek tartottuk a mai időkben kormányválság felidézését, a másik, hogy a kormány mellé állva, támaszt akartunk nyújtani annak az alkotmányos úton való haladásra."2 9 A keresztény párt az éppen meginduló békés területi revízió közepette — és a nyilasok látványos előretörésének idején — inkább vállalta a kormányzati folyamatosság biztosításának ódiumát, mint egy bizonytalan kimenetelű kormánybuktatás konzekvenciáit. Ez a magatartás azonban a párt maradék erkölcsi-politikai tőkéjét is devalválta. Az ellenzéki és reformpolitika hívei a kisgazdapárt felé orientálódtak, míg a totális diktatúrában kiutat keresők a nyilasokhoz pártoltak. A kormányzat sem lett hálás Zichyéknek, mert az 1939-es választásokon a párt végül is öt mandátumhoz jutott, így a parlamentben éppúgy, mint a közéletben egy kivénhedt, agonizáló politikai alakulattá vált.3 0 Ezen az sem változtatott, hogy megmaradva a kormánytámogatás platformján, 1943. november 15-én felvették a Keresztény Néppárt nevet, és meghirdették a visszatérést a néppárt eredeti programjához. A katolikus politika zsákutcájából a kiutat ekkor már nem ez jelenthette, hanem a kereszténydemokrácia zászlóbontása.3 1 A reformkatolicizmus. Az egyre tehetetlenebb és kompromittált konzervatív fő irányzattal szemben a haladó katolikusok — az egyház által egyébként végig inkább 28 1 938. november 23-án a napirendi vitában 115:94 arányban szavazták le az Imrédy-kormányt. 29 Nemzeti Újság, 1938. december 7. 30 Az 1939. május 28—29-i — titkos szavazással lefolytatott — országgyűlési választásokon az Egyesült Keresztány Párt 8 mandátumhoz jutott, ebből 2 volt világi, 6 egyházi személy. Országgyűlési almanach az 1939—1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Bp. 1940. Később többen kiléptek. 31 A Keresztény néppárt alakulására lásd Nemzeti Újság, 1943. november 17.; Az 1939. évi június hó 10-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Képviselőházi napló (tovább KN 1939.) XVIII. köt. 348. ü. 1943. december 1. 456—457. old. Zichy János gróf napirend előtti felszólalása.
