Századok – 1987

TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3

A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZ ÊS A FASIZMUS 11 csak tolerált, mint támogatott — demokratikus csoportja jelentette az egyik alternatívát. A liberálisnak vagy kereszténydemokratának nevezhető irányzat a püspöki karban alig talált támogatásra, bár orientációját nem tiltották meg, hisz ők is elfogadták a hierarchia tekintélyét, és dogmatikus kifogások sem érhették őket. Ez az irányzat élesen szembefordult a nácizmussal és hazai szövetségeseivel; szociális reformokkal átitatott demokráciát, általános titkos választójogot, demokratikus parlamentarizmust követelt, de nem szakított a legitimizmussal sem. Többségében olyan katolikus világi és klerikus értelmiségiek voltak, akik a katolikus közélet válságából a francia neokatolicizmus szellemében keresték a kiutat. Annak jeles gondolkodói — Maritain, Mounier, Dru — a kereszténydemokrácia elméleti­ideológiai koncepcióját állították a fasizmus és a katolikus korporativizmus ellenébe. A Jacques Maritain által megfogalmazott integrális humanizmus32 nemcsak az egyéni szabadság, a személyiség sérthetetlenségét jelentette, hanem a diktatúrákkal szemben a demokrácia politikai igenlését is. A keresztény párttal és a konzervatív katolicizmussal elégedetlen elemek jelentkezésében elsősorban az egzisztenciájában megrendült keresztény középosztály és a kilátástalan helyzetbe jutott fiatal értelmiség igényei fogalmazódtak meg úgy, hogy ne kerüljenek szembe az egyházi vezetéssel. Katolikus egyetemisták, fiatal zsurna­liszták és egyes katolikus társadalmi szervezetek fiatal vezetői alakították meg már 1929 őszén a Wesselényi Reform Klub nevü szervezetet.3 3 Szociális programjának középpontjában a nagybirtokrendszer túlsúlyának a felszámolása állt, a nincstelen parasztság — mint nemzetfenntartó erő — földhöz juttatása parcellázás útján, kisbérletek formájában. Elsőként a hercegprímáshoz, Serédi Jusztinián bíboroshoz fordultak, hogy az egyházi nagybirtokokat vegyék ki a zsidó nagybérlők kezéből, és adják bérbe a parasztoknak. A memorandum aláírói között találjuk a későbbi Reformnemzedék vezérkarát, akik közül egyesek a szélsőjobboldalon kötnek majd ki (mint pl. Oláh György újságíró és Meizler Károly képviselő), mások Gömbös szolgálatába szegődnek (mint Aradi Zsolt vagy Balla Borisz), míg ismét mások a baloldal felé orientálódnak (így Katona Jenő vagy Barankovics István újságírók).3 4 A földkérdés megbolygatása miatt maga az OMGE tiltakozott, és hamarosan elérték, hogy a belügyminiszter a Wesselényi Reform Klub működését betiltotta. A gazdasági válság által kiélezett társadalmi feszültségek közepette a fiatal katolikus értelmiség Prohászka Ottokár püspök szociális reformeszméihez visszatérve kereste a választ a saját és a magyar társadalom problémáira. Gróf Széchényi György kereszténypárti képviselő kezdeményezésére, a budapesti katolikus egyetemi hall­gatók Mária Kongregációjának közreműködésével, 1931. május 17-én megalakították a Prohászka Ottokár Társaságot, „egy ifjú, szociális kérdésekkel foglalkozó gárda" 32 Maritain, Jacques: Humanisme intégral. Paris 1936. 33 Részletesen lásd Sebestyén Sándor: A Bartha Miklós Társaság 1925—1933. Bp. 1981. 201—207. 34 A Wesselényi Reform Klub 1929. november 7-i memoranduma. Magyar Országos Levéltár. K-149. BM. res. iratok. 124. csomó, 1929-7-8550.; Pesti Napló, 1929. november 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom