Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Pándi Lajos: A Salazar-diktatúra évei (1926-1961) 1061
1072 PÁN DI LAJOS tes formulája — „A portugál állam se nem burzsoá, se nem proletár" 29 — mögött ott húzódott a rendszer bázisát adó tradicionális kispolgárság burzsoá- és proletárellenessége. E szociális békére épülhet a hivatásrendiség mint „a partikuláris érdekek alárendelése a nemzeti érdeknek".3 0 Az egységes és a társadalmi béke jellemezte portugál nemzet érdekét politikailag a közjó és a jog által korlátozott tekintélyelvű állam képviseli — szemben a parlamentarizmussal, melyben a széthúzó részérdekek jutnak kifejezésre.3 1 Az egységes állam vezetője körül nem alakult ki a totális diktatúrákban szokásos vezérkultusz. Az elmaradottságból következő patriarchiális színezet mellett ez Salazar hatalmának tényleges korlátozottságából, de a katonai diktatúra miatt a demagógia szükségtelenségéből is fakadt. Amennyiben mégis volt körötte kultusz, az elsősorban keresztény színezetű: abszolút személyes integritásának, az aszkézis határán járó puritanizmusának, arisztokratikus elzárkózottságának, racionalizmusának hangsúlyozása. Olyan államférfi portréja áll előttünk, akit nemzetének érdeke „odaszólított" posztjára, de egyébként nem ragaszkodik a hatalomhoz. Ahogy az egyik klasszikus salazari mondásban ez testet ölt: „Mindennap megy vonat Coimbrába" — azaz bármikor visszavonulhat a politikától egyetemi katedrájához. A „Doktor" fasiszta ízű személyi kultusza a harmincas évek második felében csak átmenetileg vált dominánssá, elsősorban a spanyol polgárháború révén előtérbe került Portugál Légió rituáléiban. A bázisteremtés miatt volt fontos eleme az ideológiának a kistulajdon idealizálása a nagytőkés és munkás törekvésekkel szemben. „Az állam — fogalmazódott meg az alkotmányban is — azt a magángazdasági tevékenységet támogatja, amely a termelés megközelítően egyenlő költségei mellett a legrentábilisabb, nem okoz kárt a kistermeléshez kapcsolódó előnyöknek, sem a kistermelés szükséges patronálásának."3 2 Ennek jegyében mind az anyaországban, mind a gyarmatokon rendszabályok fékezték a proletarizálódást.3 3 A patriarchális színezet és a paraszti élet idealizálása (a ruralismo) mellett ez az elv a családnak mint a társadalom gazdasági, politikai és kulturális sejtjének hangsúlyozását is jelentette (a portugál alkotmány külön fejezetet szentelt a családnak). Az érvelés szerint a helyi választásokon ezért illeti meg a választójog csak a családfőt. 29 Robinson i. m. 130. 30 Egerton i. m. 214. 31 Portugalia i. m. 748. 32 Uo. 757. 33 Bővebben ld. Kozlovszkaja i. m. 83.
