Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
104 MÁTÉ ISTVÁN Befejezésül Litvinov bejelentette, hogy a lett delegációnak nincs olyan felhatalmazása, mint amilyen a lengyeleknek volt, s ezért nem áll módjában bejelenteni az OSZDMP-hez való csatlakozást. Az egyesülési feltételek itteni elfogadása után erről a lettek legközelebbi kongresszusa illetékes dönteni.64 Az előadói beszédet követő vitában a bolsevik Vanjusin (M. M. Borogyin-Gruzenberg), a rigai szervezet küldötte több ponton is részletesen opponálta a lett tervezetet.65 Mindenekelőtt határozottan ellenezte a párt új elnevezését, mivel ebben a területi elv megsértését látta. Kívánatosabbnak tartotta a Balti Terület Szociáldemokráciája név felvételét, mert szerinte ez az észt proletariátus érdekeinek is jobban megfelelne. A vidék tarka nemzetiségi összetételére való tekintettel azt indítványozta, hogy az autonóm terület minden körzetében hozzanak létre agitációs-propaganda csoportokat a lett, az észt, a zsidó, a litván és a német proletariátus igényeinek kielégítésére. Javasolta továbbá a 4. pont teljes elhagyását, mivel az úgymond „csempész úton" akarja érvényesíteni a föderalista elvet. Kifogásolta, hogy az egyezmény értelmében a lett pártot külön hely illeti meg a nemzetközi munkásmozgalom fórumain szereplő OSZDMP-küldöttségekben, s azt is, hogy saját képviselete lehet az OSZDMP Központi Bizottságában. Úgy vélte, hogy ilyen jogok biztosításával a kongresszus önálló, párton belüli pártnak ismeri el az adott területi szervezetet.66 Az elnevezéssel és a lett párt működési körzetével kapcsolatban megoszlottak a vélemények. A mensevik Vasziljenko (V. Maazik), revali delegátus, Vanjusinhoz hasonlóan kívánatosabbnak tartotta a „Balti" jelzőt a „Lett"-nél, s úgy vélte, hogy erről a kérdésről a balti határvidék összes szervezetének konferenciáján kell dönteni.67 Ugyanakkor viszont a „békülékenyek" csoportjához tartozó Morev (ismeretlen, hogy mely szervezet delegálta a kongresszusra) helyesnek ítélte a Lett Határterület Szociáldemokráciája elnevezést, mert szerinte „aligha lehetséges a lettek és az észtek egyesítése egy szervezetben".6 8 Ebben a kérdésben a jelenlevők végül is nem módosították a tervezetet, hanem az ott kifejtettek értelmében a lett vidék egyesülő szociáldemokrata szervezeteinek kongresszusára várt a párt működési körzetének és elnevezésének meghatározása.6 9 A bundista Liber indítványára a kongresszus hozzátette ehhez a ponthoz — akárcsak a lengyel szabályzat azonos kitételéhez —, 64 Litvinov előadói beszédét lásd Csetvjortij (objegyinyityelnij) szjezd RSZDRP. Protokoli. i. m. 412—414. A lett belépési szabályzat végleges változatát lásd Az SZKP határozatai, I. köt. i. m. 151—152. 65 Vanjusin (M. M. Borogyin-Gruzenberg) az 1900-as évek elején a Bund tagja volt, majd 190"-tól csatlakozott a bolsevikokhoz. 1905 januárjától Rigában dolgozott a lett szociáldemokraták között. 66 Csetvjortij (objegyinyityelnij) szjezd RSZDRP. Protokoli. i. m. 414—416. 61 Uo. 418. 68 Uo. 414. 69 A küldöttek több ízben is elvetették Vanjusin módosító javaslatait, melyek szerint a Lett Határterület helyett a Balti Határterület formulát kéne alkalmazni. Az ezzel kapcsolatos vitát lásd: uo. 417—418.
