Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Máté István: Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt és a nemzetiségi szociáldemokrata pártok egyesülése az OSzDMP IV. kongresszusán 85
AZ OSzDMP ÉS A NEMZETISÉGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTOK EGYESÜLÉSE 105 hogy „A Lett Határterület Szociáldemokráciájának a Bundhoz való viszonyát az OSZDMP-vel egyetértésben állapítják meg".7 0 Jóval nagyobb csetepaté kerekedett a lett egyesülési tervezet már idézett 4. pontja körül, amit Vanjusin is kifogásolt. Erre vonatkozólag Gartman (Ja. P. Ozol), az LSZDMP küldötte szükségesnek tartotta leszögezni: „Ami a 4. pontot illeti, meg kell jegyeznem, hogy az arányos képviselet joga egyáltalán nem jelent föderációt. A 4. pont csak arra utal, hogy a proletariátus élhet az arányos képviselet jogával. Nem szabad megfosztani a proletariátust ettől a jogtól."7 1 Különösen a kaukázusi delegátusok léptek fel erélyesen a nemzetiségi proletariátusok föderációs ízü szétválasztásával szemben, azok, akik már 1903-ban, az OSZDMP II. kongresszusán is a saját gyakorlatukra és tapasztalataikra hivatkozva támadták a Bund hasonló törekvéseit. A mensevik Kartvelov (N. G. Csicsinadze) például a következőkkel érvelt: „A Kaukázus mintaképe lehet azon vidékeknek, ahol több nemzetiség találkozik egymással. Olyan elvet kell érvényesíteni, amely a legkisebb súrlódással jár. Az adott szervezetet az összes párttag választja attól függetlenül, hogy lesznek-e ott örmények, grúzok, oroszok — mindegy; mindenki bekerülhet oda. A különböző nemzetiségű munkásoknak együtt kell részt venniük a pártéletben. Nincs semmi szükség arra, hogy külön pontot vezessenek be — ez már bizonyos alapot ad a súrlódásokhoz. Ha pedig ez a pont ürügyként szolgálhat a súrlódásokra, akkor nem kívánatos.. ."72 Kartvelov mellett a mensevik Bragyin (G. Eradze, tifliszi küldött), az ugyancsak tifliszi mensevik Kosztrov (N. N. Zsordanyija), a bolsevik Szakarelov (P. D. Szakvarelidze, bakui delegátus) és a már említett Vasziljenko (V. Maazik) is azon a véleményen voltak, hogy vagy törölni kell az egész pontot, vagy ki kell hagyni belőle a föderalizmusra utaló részt.73 Véleményük hatására a lettek beleegyeztek a vitatott paragrafus elhagyásába, amit a küldöttek szavazataikkal hagytak jóvá.7 4 Amíg ez utóbbi kérdésben a lett párt képviselői hajlandók voltak engedni, az OSZDMP KB-ban biztosítandó helyükhöz mindenképpen ragaszkodtak. Vanjusin állításával szemben Gartman (Ja. P. Ozol) ebben a törekvésben sem látott föderációs jelenséget, és a különleges helyi feltételekre való tekintettel kívánatosnak tartotta.7 5 A 70 Uo. 417—418. A lett tervezet első pontjának végleges szövegét lásd Az SZKP határozatai, I. köt. i. m. 151. 71 Csetvjortij (objegyinyityelnij) szjezd RSZDRP. Protokoli. i. m. 417. 72 Uo. 418. 73 Uo. 418. 74 Uo. 418. Gartman (Ja. P. Ozol) a következő feltétellel egyezett bele a kérdéses pont törlésébe: „Ha e pont megsemmisítése nem jelent közvetlen tiltást, akkor egyetértünk elhagyásával." Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a lettek nem mondtak le az arányos képviselet elvének alkalmazásáról. — uo. 418. Később a Bund-vitában Ribak-Busevic ezt nyíltan be is jelentette: .,. . .amikor elhagytuk a különböző nemzetiségű proletároknak az összes helyi pártintézményben való képviseletével kapcsolatos pontot, a helyi szervezetekre bízva e kérdés eldöntését, mi egyáltalán nem mondtunk le arról a nézetről, hogy ezekben az intézményekben a proletariátus nemzetiségek szerinti képviselete a legcélszerűbb az adott szervezeti fe'tételek mellett." — uo. 446. 75 Uo. 417. és 419.
