Századok – 1987
TANULMÁNYOK - Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizmus 3
A MAGYARORSZÁGI KATOLIKUS EGYHÁZ ÊS A FASIZMUS 9 és a keresztény politika képes úgy összeolvasztani, hogy ez a folyamat revolúcióra ne vezessen."2 1 A résztvevők kimondták az Egyesült Keresztény Párt megalakítását, amely a parlamentben így 21 képviselővel rendelkezett. A párt ellenzéki pozíciót foglalt el, és ezt a parlamentben Ernszt Sándor még aznap bejelentette.2 2 Az új párt elnöke gróf Zichy János lett. Alelnökök gróf Esterházy Móric és Csilléry András lettek. Az Intéző Bizottság tagjának Ernszt Sándort, Friedrich Istvánt, Makray Lajost, Homonnay Tivadart, Petrovácz Gyulát, Czeglédy Endrét, Kállay Tibort és Czettler Jenőt választották meg.23 Az Egyesült Keresztény Párt magatartását, bel- és külpolitikai kérdésekben vallott részletes programját Zichy János drégelypalánki választóihoz intézett, 1938. augusztus 20-án kelt nyílt levelében fejtette ki.2 4 Az Anschluss utáni helyzetben a gróf „okos, körültekintő külpolitika" folytatását szorgalmazta, amely a „régi barátokkal", azaz Olaszországgal és Németországgal együttműködve keresi a trianoni béke revízióját, de „a legnagyobb súlyt kell helyeznünk arra, hogy a nagy nyugati demokráciák, különösen pedig Anglia figyelmét és rokonszenvét fel tudjuk kelteni Magyarország jövője, a magyarság külpolitikai érdekei iránt".2 5 A belpolitika tengelyébe a Szent Korona eszméjét állította, és a Szent István-i gondolat hangsúlyozottan magyar voltát állította szembe az „idegen eszmékkel". Az idegen eszmék alatt Zichy elsősorban a nemzetiszocializmust és a bolseviki eszméket értette, elutasítva akár a jobb-, akár a baloldali radikalizmust, a felforgatást, a rendszer lényegén történő változtatást. Ezekkel szemben olyan organikus reformokat sürgetett, amelyek a konzervatív reformpolitika katolikus alternatíváját jelentették, merítve a szociális enciklikák útmutatásaiból.2 6 A konzervatív katolicizmus ellenzékisége azonban nem sokáig tartott. Imrédy Béla kormányra kerülésével egy olyan politikus jutott hatalomra, akinek nemcsak katolikus hite volt erős, hanem társadalmi reformelképzeléseiben messzemenően merített a katolikus szociális doktrínából is.2 7 A Szent István év meghirdetése és összekapcsolása a Budapesti Eucharisztikus Világkongresszussal még inkább demonstrálta a kormányzat és a katolikus egyház újbóli egymásra találását. A keresztény párt és Imrédy együttműködését kétségtelenül zavarták a miniszterelnök 21 Nemzeti Újság, 1937. január 27.; Jövőnk, 1937. január 30. 22 Az 1935. évi április hó 27-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Képviselőházi napló (tovább: KN 1935.) XI. köt. 173. ülés (ü.) 1937. január 26. 3-4. 23 .Nemzeti Újság, 1937. január 27. 24 Zichy János nyílt levele a drégelypalánki választókhoz. Röplap. Közölte Nemzeti Újság, 1938. augusztus 20. 25 Ugyanott. 26 XIII. Leó pápa 1891. május 15-i „Rerum novarum. . ." kezdetű enciklikáját közli Zsigmond László (szerk.): Politikai és szociális enciklikák I. köt.. Bp. 1970. 169—210.; XI. Pius pápa „Quadragesimo anno..." kezdetű, 1931. május 15-én kelt enciklikáját lásd ugyanott, II. köt., 55—116. 27 Imrédy szociális reformterveiről lásd Sipos Péter: Imrédy Béla és a Magyar Megújulás Pártja. Bp. 1970. 47—111.
