Századok – 1987

KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Görgei váci manifesztumának historiográfiája 849

KÖZLEMÉNYEK Hermann Róbert GÖRGEI VÁCI NYILATKOZATÁNAK HISTORIOGRÁFIÁJA A Görgei-kérdés 1936-ig terjedő historiográfiáját Kosáry Domokos „A Görgeykérdés és története" c. könyvéből ismerjük. Kosáry azonban, teljesen érthető módon, a kérdés egészével foglalkozott munkájában, s az egyes részletproblémák ismertetésébe és értékelésébe nem bocsátkozott. Erre egy ilyen kiterjedt és bonyolult kérdéskör (s ennek megfelelően: könyvtárnyi irodalom) esetében több ezer oldal is kevés lenne. így, amellett, hogy az általa felállított kategóriák és megfogalmazott értékelések, véleményem szerint, mindmáig érvényesek, érdemes megvizsgálni egy-egy részletkérdés történeti értékeléseit is. Ez ugyan nem módosíthatja a Kosáry által megrajzolt képet, de árnyaltabbá és színesebbé teheti a kérdés egészének értékelését. Ugyanakkor egy-egy ilyen részletkérdés historiográfiájának feltérképezése hozzásegíthet az adott probléma tisztázáshoz is, mivel az egyes munkák kontrollálása sok esetben egymással is elvégezhető. Emellett már csak annyiból is hasznos egy ilyen vizsgálat elvégzése, mivel az elmúlt fél évszázad 1848-49-es historiográfiájáról nem készült összefoglalás, egy-két, általában vázlatos kísérlettől eltekintve.1 Az osztályozás szempontjairól a következőket kell még elmondanom: az egyes kortársak emlékiratait vagy egyéb munkáit kihagytam, ha a szerző 1849-es (vagy annak mondott) nézeteit írta meg; helyet kaptak viszont azok a munkák, amelyek összegző igénnyel készültek (Horváth Mihály, Gelich Rikhárd), s amelyekben nem az emlékirat-jelleg uralkodik (Asbóth Lajos, Asserman Ferenc). így az érdekelt felek írásai közül egyedül Görgey Istvánéval foglalkoztam, amelyben viszonylag jól elkülöníthető egymástól emlékezés és történetírás. A váci nyilatkozat helye a Görgei-kérdésen belül A szabadságharc leverését követő napokban megkezdődött a vereség felelőseinek keresése, a felelősség el- és áthárítása. Jóllehet, a forradalom táborán belüli villongások már 1849 júliusában sajtónyilvánosságot kaptak, ám az ekkor megjelent ' Borús József: Dembinski fővezérsége és a kápolnai csata. Bp. 1975.21—27.; Miskolczy Ambrus: A szatmári békétől az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig. A felszabadulás utáni évtizedek magyar történetírása. Századok. 1980/3. 398—403.; Herczegh Géza: Görgei. Történelmi Szemle 1981. 411—12. p. Deák István: Kossuth Lajos és a magyarok 1848—49-ben. Bp. 1981. 200 - 201.