Századok – 1986
Tanulmányok - Berlász Jenő: Pavao Ritter-Vitezović az illirizmus szülőatyja. Magyar–horvát viszonyt az 17–18. század fordulóján 943/V–VI
964 BERLÁSZ JENŐ amikor 1683 decemberében Nikola Erdödy bán az ország előkelőit birtokán vendégül látta, a meghívottak között ő is ott volt, és ünnepi verseket olvasott fel. Ugyanakkor a szintén jelen volt Zrínyi Ádámnak (a költő fiának) bemutatta a szigeti Zrínyi Miklósról szóló Hektor című horvát nyelvű költeményét. Elképzelhető, hogy ez azonos volt a már említett, kéziratban régóta meglevő Oddilyenye Szigetsko eposszal, esetleg egy részlete vagy változata volt annak.69 Erre vall, hogy a következő 1684. évben, amikor a bán megbízásából — nem tudni, mi ügyben — négy hónapig Linzben tartózkodott — ügy lehet, a felkeltett érdeklődés hatására — szükségesnek látta e műve kinyomatását.7 0 Ez az erősen katolikus és horvát nemzeti szellemű hősköltemény — amelynek címlapján a szerző nem valóságos nevén, hanem annak horvátosított formájában, Pavao Vitezovich név alatt szerepelt—csakugyan nagy sikert arathatott a nemesség és a klérus körében, mert egy évre rá, 1685-ben Bécsben egy második kiadása is megjelent Radonay Mátyás Ignác (1630-1702) magyar származású, de valószínűleg elhorvátosodott zalavári apátnak, később pécsi püspöknek ajánlva.7 1 Ekkor, két évvel Bécs ostroma után, tudvalevőleg korszakos jelentőségű fordulat állt be a Kárpát-medence történetében: megindult az a nagyszabású hadjárat, amelyet az 1684-ben, XI. Ince pápa felhívására megalakult (a császárt, a Velencei Köztársaságot és a lengyel királyt magába foglaló) Szent Liga seregei szárazföldön és tengeren vívtak a török ellen, s amellyel tulajdonképpen megkezdődött Magyar- és Horvátországnak másfél százados oszmán uralom alól való felszabadítása. 1684/85-ben Magyarországon Érsekújvárt és a Közép-Tiszavidéket, a Drávántúlon pedig Lika és Verőce megye egy részét sikerült visszafoglalni. Egész Európára szóló esemény volt 1686-ban Buda ostroma és visszavétele. Az itt lefolyt harcokban — mint ismeretes — protestáns német birodalmi és skandináviai csapatok is részt vettek.72 Bár a horvát—szlavón területek nagyobb arányú felszabadítására még nem került sor, bizton lehetett remélni, hogy előbb-utóbb ez is elkövetkezik. Rittert e reményben fölöttébb nagy lelkesedés és bizakodás tölthette el. Ekkor merülhetett fel lelki szemei előtt reális lehetőségként az integrálódott Horvátország, az új életre kelő Illíria képe. Más szóval: ekkoriban ölthetett benne határozottabb formát különleges illír hivatástudata, az a szándék és törekvés, hogy a Balkán-félsziget elfoglalása esetén sor kerülhet a klasszikus illír világ restitúciójára, az Adria menti 69 Uo. 55—57. str. — Zrínyi Ádámhoz 1683-ban és 1684-ben még külön dicsverseket is irt. SK R. 3461. — Az ifjú gróf életéről 1. Takáts Sándor: Gróf Zrínyi Ádám. In: Régi magyar kapitányok és generálisok. Bp. 1922. 491—526. 70 RMK III. к. 3299. sz. — L. a 46. jegyzetet! Különös, hogy e művet nem Zrínyi Ádámnak, hanem Ricciardi grófnak ajánlotta. 71 RMK III. к. 3338. sz. — Klaic, Ritter 61. str. 72 MTI OK Ill.k. 1601—1628.1. Szefc/ü.i.m.IV.k. 208—213, — L. még uo. a 208—209. között levő térképet: Magyarország felszabadítása a török uralom alól. — Hasonló tárgyú térkép: MTI OK III. к. 372—373. 1. között.
