Századok – 1986
Folyóiratszemle - Sacillo K. F.: Az alkotmányos mozgalom az első orosz forradalom előestéjén 905/IV
906 FOLYÓI R ATSZEM LE párizsi tanácskozásukon, amely kevés érdemi eredménnyel járt. A „Felszabadítás Szövetsége" igen aktív szerepet játszott az 1904 végén kibontakozott bankettmozgalomban, az ún. „liberális tavasz" előidézésében. Ennek kapcsán tér ki szerzőnk a polgári történetírás megállapításaira. Több polgári kutató (pl. G. Fischer, Sh. Galai stb.) munkája túlértékeli a bankettmozgalom jelentőségét. Beállításuk szerint az első orosz forradalom ezzel vette kezdetét (! ), s a polgári liberális tábor játszotta az eseményekben a vezető szerepet. Sacillo a századelő orosz liberálisainak memoárjait is idézve hangsúlyozza, hogy tulajdonképpen a forradalmi fellépés elhárítására törekedtek. Ezt követően eddig nem, vagy csak alig feldolgozott források (memoárok, korabeli sajtó, levéltári anyagok stb.) alapján mutatja be az orosz liberálisok, elsődlegesen a „Felszabadítás Szövetsége" 1904. őszi tevékenységét. Az ún. liberális tavasz a kíméletlenül reakciós belügyminiszter, Pleve meggyilkolása után bontakozott ki 1904 őszén, az utód Szvjatopolk-Mirszkij által is biztatva. A liberális „Pravo" arról cikkezett pl., hogy nem reformokra, hanem „a reformra" van szükség. Liberális körök számos feliratot, petíciót juttattak el a kormányzathoz, amelyekben a reformokba vetett hitüket, reményüket tolmácsolták. Sürgették a zemsztvók képviselőinek országos tanácskozását, amely kezdeményezést 1902-ben Pleve lehetetlenné tett. 1904 szeptembere, októbere folyamán több ízben ülésezett a „Felszabadítás Szövetsége" Tanácsa — magánlakásokon. A megbeszéléseken főként Petrunkevics és Sahovszkij játszott aktív, vezető szerepet. Előkészítő munkájuk eredményeként 1904. október 20—22-én tanácskozott a Szövetség II. kongresszusa, amelyen zömmel értelmiségiek vettek részt. A kongresszus élénk vita után elfogadta a Prokopovics által előterjesztett cselekvési programot. Szervezett fellépést sürgettek az orosz liberálisok a polgári szabadságjogok kivívása érdekében. Fontosnak tartották, hogy maguk mellé állítsák a zemsztvók liberálisait, akik szintén kongresszusra készültek. Elhatározták, hogy bankett-kampányt kezdeményeznek célkitűzéseik megismertetése, táboruk szervezettebbé tétele céljából. Az év végén esedékes zemsztvo-gyüléseket is fel akarták használni. Ösztönözték legális értelmiségi szakmai szövetségek megalakítását, amelyeknek természetesen politikai funkciókat is szántak. Felmerült az igénye programtervezetük kidolgozásának és publikálásának. Nézeteik, elképzeléseik megismertetése, híveik toborzása érdekében két orgánum kiadását határozták el. A „Nasa Zsizny" és a „Szin Otyecsesztva" megjelentetését orosz tőkések finanszírozták. Az előbbi a vezető polgári értelmiségiek (Prokopovics. Kuszkova, Bogucsarszkij, Vodovozov), utóbbi a liberális narodnyikok (Mjakotyin, Pesehonov) irányítása alatt állt. Az 1904. november 6—9. között tartott zemsztvo-liberális kongresszust, amelyen kb. száz személyiség vett részt, Sacillo nem részletezi. A kérdés kimerítően gazdag irodalmához utalja olvasóját. Annyit tart szükségesnek megemlíteni, hogy a liberális értelmiségieket (Felszabadítás Szövetsége) meglepte a zemsztvós tanácskozás politikai állásfoglalása. A résztvevők többsége ugyanis (71 fő) a törvényhozó népképviselet mellett tett hitet. A tanácskozási jogú képviseleti intézmény hívei kisebbségben maradtak. A közlemény a továbbiakban a bankettmozgalommal foglalkozik. Mintegy 120 rendezvényre került sor 1904 végén Oroszország 34 városában. Csaknem 50 ezer ember vett részt a politikai banketteken. Teljes, átfogó elemzésükre, bemutatásukra szerzőnk ezúttal nem vállalkozott. Csupán a pétervári, moszkvai és kijevi bankett-kampányról ír. Az első nagy rendezvényre november 20-án került sor Szentpéterváron csaknem 700 résztvevővel. Korolenko elnökölt, Szemevszkij tartott nagy előadást az alkotmányosságról. Határozatuk, amelyet mindnyájan aláírtak, s sajtójukban publikáltak, polgári politikai jogokat, alkotmányozó gyűlést, törvényhozó népképviseleti intézményt és felelős kormányt követelt. Hasonló politikai platformmal további rendezvényekre is sor került az orosz fővárosban, s a szakmai szövetségek (jogász, pedagógus, művész, tudós, diák stb.) tanácskozásai is csatlakoztak ehhez. Párhuzamosan Moszkvában hasonló rendezvényt terveztek december 14-re, a dekabrista felkelés napjára. Sahovszkij herceg — az egyik dekabrista unokája — irányította az előkészületeket. A bankettet a hatóságok nem engedélyezték. A herceg kénytelen volt megelégedni 60 vendég meghívásával a „National"szállóba. 150 liberális híve tapsolt lelkesen a politikai szabadság programjának. Kijevben ezer résztvevője volt november 20-án a politikai bankettnek. A már ismert célkitűzések mellett együttérzésüket fejezték ki a cárizmus áldozataival.
