Századok – 1986

Tanulmányok - Kiss Z. Géza: A földesúri birtok és a parasztföld elkülönítésének történeti útja az Ormánságban. 1767–1867 51/I

A FÖLDESÚRI BIRTOK ÉS PARASZTFÖLD AZ ORMÁNSÁGBAN 1767- 1867 85 húszast egy forintnak számolván); Szerdahely esetén 17 ezer, Csehi esetén pedig 12 000 ezüst forint ez az összeg. A szerződés megkötése alkalmával a két előbbi községnél még 2000, Palkonya esetén már csak 1000 forintot kellett előre lefizetni. A fennmaradó összeget viszont 6 százalék kamat mellett Palkonya 16, a másik két község pedig húsz év alatt volt köteles kifizetni. A törlesztési részletek összegét nem kötötték ki, de ahhoz határozottan ragaszkodott az uradalom, hogy a kamatokat évenként két részletben január, illetve július l-ig pontosan fizessék. Ha pedig a váltságdíjat a törlesztés utolsó évéig, a kamatokat pedig az évi határidőkig ki nem fizetnék „az örökváltsági szerződés megszűnik". A bevezető sorokban ugyan azt olvassuk mindhárom esetben, hogy „...a Helység egyetemes Községe és Lakosa több ízben folyamodott már..." az uradalomhoz az örökváltság megnyerése érdekében, de nehezen bizonyítható, hogy a menekvést kereső községeknek, vagy a súlyos anyagi gondokkal küzdő uradalomnak volt-e fontosabb az örökváltság szorgalmazása.8

4 Az viszont bizonyos, hogy itt a forradalom előestéjén az uradalom ezen az ügyön semmit sem veszített, de mint majd az országgyűlési viták során kiderül, a községek népe sem nyert semmit. A helyzetet éppen Csehi világította meg az országgyűléshez benyújtott kérvényében, amely elmondja, hogy néhány évvel korábban súlyos adósságot vállalva megváltotta magát a falu népe, de az örökváltságon ők inkább csak veszítettek, mert a maguk váltságának fizetése mellett „.. .mint az országnak, habár parányi része a többiek megváltásában is... " részt vesznek. — A szerdahelyiek is úgy vélik, hogy az iparkodás nekik veszedelmükre lett, és a márciusi napok nem hasznot, hanem kárt okoztak.8

5 A vízszabályozások A közös földért folyó harcnak kevesek által ismert, de igen fontos szakasza a vízrendezés. Fontossága különösen az Ormánságban nagy, mert itt a vízből kiemelkedő ormokon ősidő óta falvak ülnek, azok oldalán paraszti földek vannak, s néhány méterrel alacsonyabb szinteken nyílt víztükrök és időszakos vízfolyások váltogatják egymást. A szabad birtokkoncentráció lehetőségei itt csak a pusztákon adottak, de azok nagy része is a vízjárások miatt „puszta", és mezőgazdasági müvelésre csak az elpusztult falvak határa kínál lehetőséget (Baski, Endes, Körcsönye, Zehi stb). 84

Bm. L. Úrbéri iratok községenként. Csehi és Szerdahely 1845, Palkonya 1847. Lásd még uo. Közgyűlési iratok 1845. F. 18. 1720. szám. — Bm. L. Siklósi uradalom 1848 előtti vegyes iratok 1848/26. Az üszögi tiszttartó bizalmas levele a siklósi tiszttartóhoz arról, hogy a kovácshidaiak vállaták-e a váltságot, vagy nem, mert ha a 2000 pengő forint foglalót le nem fizetik, a pénztár nem leend képes a már utasított költségeket megfizetni". 85

OL 1848/1849. о. gy. Arch. Regn. Lad. XX. 22. F. 2. A. No. 157. gg. Csehi és uo. ее. Szerdahelyi., Közli Szabó I. 1948. 386.