Századok – 1986
Tanulmányok - Kiss Z. Géza: A földesúri birtok és a parasztföld elkülönítésének történeti útja az Ormánságban. 1767–1867 51/I
86 KISS Z. GÉZA A rendezés korán jelentkező szükségessége miatt hozták létre a földesurak a Drávai Gátegyletet, amely 1740—1750 között, majd 1760-ban tett sikertelen kísérletet a pangó „fekete vizek" levezetésére.8 6 A regulációkhoz hasonlóan a vízrendezési munkálatoknál is a bólyi uradalomé a kezdeményezés, amely 1783-tól ismételt parancsok formájában kötelezi a falvak népét az aktív részvételre.8 7 A többi uradalmak azonban csak két évtized múlva, a regulációs perek lezajlása után kezdenek mozgolódni. 1819-ben a Somogy megyei Szentmihályfalván ül majd össze az a baranyai-somogyi vegyes bizottság, amely elhatározza a Fekete-víz-rendszer szabályozását. A vállalkozás mögött ekkor már határozott uradalmi érdekek húzódnak meg, ezért követelik a siklósi uradalom megbízottai, hogy a közös terheket az uradalmak között fel kell osztani. Újabb tíz év múlva, 1829-ben kap megbízást Kotzián József megyei, Kiss András dárdai és Gyenis József, a Czindery uradalomban dolgozó mérnök a munkálatok további tervezésére és a megfelelő koncepció kidolgozására.8 8 1839 áprilisában pedig, amikor már gyakorlattá válik a nagyüzemi táblák kialakítása, az érdekelt birtokosok egyesületbe tömörülnek; a szükséges költségeket felosztják egymás között, azokat a társaikat pedig, akik nem vállalják az anyagi áldozatot, kizárják az előnyökből.8 9 Az uradalmak változó érdekeihez igazodó társaság többször is megszűnt és újjáalakult, de fontosságát jelzi, hogy Kotzián József halála után, 1841-ben Beszédes Józsefet bízzák meg az új terv kidolgozásával. Beszédes merész terve adta az alapkoncepciót az Ormánság földjét járt vizek végleges rendezéséhez, aki Kotzián mérnök elképzelését továbbfejlesztve azt javasolta, hogy „A Fekete-vizek fogattassanak fel egy félrevivő csatornával, és vitessenek az árvizek járta föld szélében haladva a Drávába, Drávapalkonya helység alatt". Az Egerszegi-csatornát úgy kívánta kialakíttatni, hogy az Hegyszentmártonnál, az eszéki út töltése alatt vezettessék be a Drávába. A terv további részeiben még arra is gondolt, hogy a Tisza, Duna és a Dráva vidékéről egykor majd hajózható csatorna és vasút vezet a fiumei kikötőbe. Beszédes a lecsapolás mellett komplex hasznosításra is gondolt, javasolva: „A Fekete-mocsárok kiszárítási terve összefoglaltassék hajózható, géphajtó, öntöző- és faúsztató csatornával."9 0 A terv végrehajtása megindult már a szabadságharc előtt. Egy 1850—1853 közötti térképen ki is rajzolódnak már a későbbi csatorna körvonalai, és az 1866-ig 86 Bővebben Kiss Géza: Harc az ár- és talajvizek ellen az Ormánságban Kézirat. 1981. 81 Bm. L. Bm. L. Batthyány—Montenuovo Lt. 111. cs. 113/27. Az Okur, Gyöngyös és Körcsönye folyók árvizei. 88 Bm. L. Közgyűlési iratok 1829. június 2. 267. sz. 89 Bm. L. Közgyűlési iratok 1839. 1665. szám. 90 Beszédes József megbízása: Bm. L. Közgyűlési iratok 1841. A tervezet benyújtása Baranya megye alispánjának 1843. március. — Beszédes József: Nézetek Baranya és Somogy megyében folyó Fekete-víz és drávai öntéses lapályról ... Mérnöki irányzatok. Pest 1843. 155—167.
