Századok – 1986
Történetirodalom - Vita Zsigmond: Művelődés és népszolgálat (Ism.: Trócsányi Zsolt) 874/IV
874 TÖRTÉNETI IRODALOM lakóinak 1711—1770 közötti migrációjával foglalkozik, vagy amelyekben az 1767. évi úrbéri birtokrendezés előtti jobbágyi kötelezettségeket ismerteti, figyelemre méltó új adatokkal egészítik ki történeti irodalmunk eddigi megállapításait. A munka III. fejezete e horvát falvak anyagi kultúrájával foglalkozik, s e vonatkozásban ugyancsak több történeti forrást használ. Nemcsak a falvak földesurainak levéltárait aknázza ki, hanem a Hadtörténeti Intézet térképtárának és a Nagykanizsai Járási Földhivatalnak térképanyagát is. Áttekinti a falvak településszerkezetét (történeti ki- és átalakulásukban), majd rátér az építkezés ismertetésére, ugyancsak történeti fejlődésében mutatva be azt. Ezt követően a házak berendezésének történeti átalakulását kíséri nyomon, részletesen ismertetve a hozzá tartozó fontosabb textíliákat is. A viselettörténet és a táplálkozási szokások bemutatásával ugyancsak sok fontos információt ad az életmód átalakulásának sokat vitatott problémaköréhez. Rendkívül tanulságos a gazdálkodás egyes ágait (gyűjtögetés, méhészkedés, halászat, állattartás és földmüvelés) bemutató, elemző fejezet, majd az iparosok és a félparaszti elemek életmódjának történeti átalakulását — nagyrészt a néprajz és a történeti szociológia módszerével — megközelítő alfejezet. Az egész tanulmányt „A gazdaság és életforma átalakulása" c. összegző fejezet zárja, amely egyes családokra lebontva mutatja be azt a nagy átalakulást, amely a felszabadulás után ezekben a községekben is végbement, és amelynek külső jeleit — a házak modernizálódását, a berendezések változását stb. — már az előző fejezetekben ismertette. A kötetet 157 ábra (javarészt tárgyi emlékeket bemutató fényképek, egyes munkaeszközök rajzai, térképek stb.) közlése zárja, s ezek lehetőséget adnak további komparatív, összehasonlító vizsgálatokra. Ezt a szerző is fontosnak tartja, maga is sürgeti; személyében egy olyan lelkiismeretes kutatót ismerhet meg az olvasó, aki még negyedszázad elmélyült kutatómunkáját is kevésnek tartja ahhoz, hogy egy mikrokör életének teljességét bemutassa. T. Mérey Klára VITA ZSIGMOND: MŰVELŐDÉS ÉS NÉPSZOLGÁLAT Kriterien, Bukarest, 1983. 316. o. A Századok 1980. 4. számában volt alkalmunk ismertetni a gyulafehérvári akadémia (később nagyenyedi kollégium) 350 éves jubileumára készült kötet kiadásig eljutott töredékét (Jakó Zsigmond— Juhász István: Nagyenyedi diákélet). Most itt van előttünk, némileg pótolni az elmaradt új, teljes, modern kollégium-történetet. Vita Zsigmond tanulmánygyűjteménye — kisebb-nagyobb cikkek 1939-től, zömükben (amennyire az előzőleg folyóiratokban, hetilapokban kiadott cikkek megjelenési időpontjából vagy a jegyzetapparátusban hivatkozottakból megállapítható) az 1970-es évekből s az 1980-as évek elejéről. Vita Zsigmond, mint a kötet jegyzetapparátusának bevezetőjében elmondja, a második bécsi döntés után lett a nagyenyedi Bethlen-kollégium könyvtárának gazdája. Ott dolgozik az 1950-es—1960-as években is, már mint a Bethlen Tudományos Könyvtár munkatársa. Azt a kutatómunkát, amelyet 1940 után, az általa gondozott kéziratanyagban található értékektől ösztönözve, mintegy „magánszorgalomból" kezdett, az 50-es—60-as években könyvtárosi munkája tartozékaképpen folytatja — látni fogjuk: milyen eredményesen. Vita Zsigmond a tudós könyvtáros. Nem a „Közli János"-típusból való; alaposan felkészült, az általa érintett kérdések szakirodalmának teljes birtokában van (el az egészen eldugott utalásokig). S bár nem keresi a vitát, nem is tér ki előle, még ha olyan tekintélyekkel is kerül szembe, mint Keresztury Dezső (Arany nagykőrösi magányossága vagy eleven baráti köre kérdésében) vagy Kovács Katona Jenő (az Erdélyi Fiatalok Körének felmorzsolódása ügyében). Nagy fontosságú és egyben felhasználatlan kutatási anyagok igen széles körének ismerete, a korábbi eredmények biztos kezelése s egyben tudósi szerénység (sohase varr kabátot a gombhoz, még ha ez a gomb igen nemes anyagból van is): ezek együtt teszik nagyon szimpatikussá Vita Zsigmond tudós-egyéniségét.
