Századok – 1986
Történetirodalom - Der Mongolenstrurm. Berichte von Augenzeugen und Zeitgenossen 1235–1250 (Ism.: Senga Toru) 761/III
TÖRTÉNETI IRODALOM 761 „versenyzők" körül nyüzsgő szájtátiakat, a hősük győzelmére fogadókat, a lovakat és vérteket áruló kalmárokat. A könyv második felében Duby a csatát övező mitosz születését követi nyomon, megvizsgálja, hogy mit tartottak fontosnak lejegyezni a kortárs krónikások: főként a főúri foglyok nagy száma ragadta meg őket. Ahogy távolodunk időben az 1214. évtől, úgy távolodnak az igazságtól a krónikák is, új szereplök tűnnek fel a lapokon, akik nem voltak ott a bouvines-i mezőn, de akiknek utódait szolgálják a történetírók. A francia királyság jelvényei, a hadilobogó, a híres oriflamme, és a korona, mind aktívabb szerepet kapnak a későbbi változatok szerint a győzelemben, ahogy a királyi hatalom is mind erősebb lesz. A 14. századtól aztán megfakul Bouvines emléke: a dinasztia szentté avatott királya, IX. Lajos háttérbe szorítja nagyapját a krónikák lapjain. A későbbi korokban azonban ismét felelevenítik a csata történetét: a hétszázadik évfordulón, 1914 nyarán különösen fontos lesz a németeken aratott egykori diadal. Dubynek ebben a könyvében is sikerült a nagyközönség számára is élvezetes módon megírnia a szűkebb szakmának is újat adó mondanivalóját — a második, zsebkönyv formájú kiadás is ezt bizonyítja. Tóth István György DER MONGOLENSTURM. BERICHTE VON AUGENZEUGEN UND ZEITGENOSSEN 1235—1250 Übersetzt, eingeleitet und erläutert von Hansgerd Göckenjan und James R. Sweeney. Verlag Styria, Graz—Wien—Köln, 1985. 335 1. A TATÁRJÁRÁS. SZEMTANÚK ÉS KORTÁRSAK TUDÓSÍTÁSAI 1235—1250. A középkori európai történet egyik fontos eseményét, a tatárjárást jobban érthetnénk akkor, ha nemcsak egy-egy európai ország történetét, hanem a mongol birodalom történetét is mélyrehatóbban tanulmányoznánk, bár erről jól tájékozódni nem könnyű feladat. Fordítva is ez áll fenn, hiszen a mongol történet szempontjából sem hanyagolhatók el egyáltalán az Eurázsia nyugati részén történt események. Még most sem tudunk kielégítő magyarázatot találni arra, hogy a mongolok miért vonultak vissza Közép-Európából máris 1242-ben, és miért nem törtek be ismét oda. Ezzel kapcsolatban a kutatók Ögödej nagykán halálára, a helyi lakosok felkeléseire, a mongol dinasztikus ellentétekre stb. hivatkoznak, az egyiket vagy a másikat hangsúlyozva, örvendetes tehát, hogy e világbirodalomról egyre gyarapodik az irodalom, s jobban tudunk tájékozódni. Térjünk ki az ismertetendő könyvre, amely nem egy tanulmánykötet a tatárjárásról, hanem — miként a cím is jelzi — a rá vonatkozó források gyűjteménye német fordításban. Ez a 3. kötete az Ungarns Geschichtsschreiber с. sorozatnak, amelyet Thomas von Bogyay szerkeszt. Jól ismertek a Byzantinische Geschichtsschreiber, Slavische Geschichtsschreiber stb. sorozatok, melyek már az 1950-es évek óta jelennek meg ugyanennél a kiadónál. Az Ungarns Geschichtsschreiber sorozat pedig nemrégen jött létre, és a jelen kötet sem tér el nagyban a többi kötet jellegétől, bár a kommentárok bővebbek, ahogy a szerkesztő meg is jegyzi az előszavában. A könyv címe egy nemrégen Magyarországon megjelent kiadványra, azaz A tatárjárás emlékezeté-xt (Szerkesztette: Katona Tamás. Bp. 1981 ) emlékeztet, amelyet maga az ismertetendő könyv is idéz. A magyar kiadvány azonban nyelvileg sokkal különfélébb s időrendileg is tágabb forrásokat közöl magyar fordításban, mint a jelen könyv, amely csak a latinnyelvűekkel foglalkozik, de ezeket részletes előmagyarázatok és jóval szakszerűbb kommentárok kísérik. Mondhatjuk, hogy a kommentárok a könyv legértékesebb részei számunkra.
