Századok – 1986

Tanulmányok - Fekete László: A nemzetközi munkamegosztás szervezeti kiépülésének kezdetei a későközépkori Európa északi felén 641/III

NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS A KÉSŐKÖZÉPKORBAN 659 jelentkeznek. A Hanza Dánia ellen vívott győztes háborúja után az 0resund négy erődjének birtokában igyekezett a szervezethez nem tartozó angol, skót, holland kereskedők hajóit távol tartani a Balti-tenger vidékétől. S éppen ezekben az évtizedekben a rendkívül gyorsan kialakuló és egy szélesebb fogyasztóréteg igényeinek kielégítésére berendezkedő angliai posztóipar próbál meg piacokat keresni a Balti­tenger vidékén, Közép-Európában és másutt. A Hanza ezzel szemben, mint ahogy ezt a 14. század folyamán Flandriában sikerült megvalósítani, Európa északi felének az angol posztóval való ellátását is saját monopóliumává akarta tenni.63 A londoni parlament 1376-ban határozatot hozott a külföldi kereskedőség gazdasági tevé­kenységének korlátozására, a hitel- és uzsoraüzlet, a kicsiben való kereskedelem terén, de az uralkodó december 6-án kelt oklevelében azzal a kiegészítéssel erősítette meg a parlament határozatát, hogy e megszorítások hatálya alól a Hanza-kereskedőket kiveszi —jóllehet főként ellenük irányult —, és korábbi kereskedelmi szabadságukat meghagyta.6 4 Néhány hónappal később az angol kereskedők egy petíciót terjesztettek az új uralkodó elé, amelyben azt kifogásolták, hogy miközben az országban a Hanza­kereskedők gazdasági tevékenységét nem korlátozzák, addig őket a Bergennel, a Schonen-félszigettel folytatott hagyományos kereskedelemből kiszorították, s a Hanza-városokkal való forgalmat megakadályozzák, ezért kérik II. Richárdot, hogy a Hanza-kereskedők angliai kiváltságait ne erősítse meg. Az uralkodó az angol kereskedők kérése ellenére néhány nap múlva, 1377. november 6-án átírta és megerősítette a Hanza korábbi angliai privilégiumait.65 A Hanza kereskedelmi privilégiumainak megerősítésére az uralkodót gazdaságpolitikai érdekek késztették, ugyanis a 14. század közepétől egyre inkább pénzszűkében lévő állam egyik legfontosabb pénzforrása a kereskedelem után szedett vám volt. Másrészt a szigetország csak kevés cikkel tudott a nemzetközi kereskedelembe bekapcsolódni, míg létfontosságú árucikkekből behozatalra szorult, ezért az angol uralkodó elemi 63 Az angol posztókereskedelem korlátozására irányuló törekvések valószínűleg az 1360-as évektől kezdődnek. Még néhány 1354-ből és 1355-ből származó forrás — melyben 10 lüb. M. büntetés terhe mellett megtiltják a Hanza-kereskedöknek, hogy lepecsételetlen, vagy vágott posztót (gehesnedene lakene) hozzanak be Novgorodba — kifejezetten utal arra, hogy a korlátozások az angol posztóra nem vonatkoznak. L. HUB III. Nr. 321., 564., 596., 597. Flandriában viszont már a 14. század közepén különféle korlátozó rendszabályokat léptettek életbe az angol posztó behozatala ellen. L. HUB III. Nr. 497. § 34. és 262:1. lábjegyzetet; HUB V. Nr. 690. és 473:1. lábjegyzetet. 64 „... elrendeljük, hogy az a közösség a mi méltóságunkra és a mi angliai királyságunk hasznára igazságos kormányzás alá legyen helyezve, és méltányosan legyen igazgatva. Továbbá, hogy senki idegen ne áruljon valamilyen árucikket kicsiben abban a közösségben és annak elővárosában ne bírjon szálláshelyet, s nem lehet ott közvetítő alkusz [abbrocator = broker F. L.] abban a közösségben és annak elővárosában..." HUB IV. Nr. 569. 65 Az angol kereskedőknek az uralkodóhoz 1377. október 13. és 16. között a Hanza-kereskedők privilégiumainak visszavonása ügyében benyújtott petícióját 1. HUB IV. Nr. 600. vö. HR I. 3. Nr. 102. A király három héttel a petíció benyújtása után kiadott privilégiumát 1. Nr. 603. Buszello, H. 1976. 67.; Carus-Wilson, E. M.—Coleman, О. 1963. l^t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom