Századok – 1986
Tanulmányok - Fekete László: A nemzetközi munkamegosztás szervezeti kiépülésének kezdetei a későközépkori Európa északi felén 641/III
656 FEKETE LÁSZLÓ bruggei Hanza-kontor korábbi jogait. A holland kereskedőség is ettől az időtől kezdve jelenik meg nagyobb számban a Balti-tenger vidékén, Amszterdam és Dordrecht hajói feltűnnek a Schonen-félszigeten, Elbingben, Révaiban és másutt.49 A Flandria ellen elrendelt kereskedelmi zárlat rövid idő alatt eredményesnek bizonyult; az erősen urbanizálódott grófságban a mecklenburgi, brandenburgi és porosz gabona- és más élelmiszerszállítmányok elmaradása ellátási nehézségeket okozott, s úgy látszik, hogy a későközépkor más hagyományosan gabonaexportáló területeiről Cambray-ból és a Somme-folyó vidékéről a hiányzó mennyiséget nem lehetett pótolni.50 A flandriai posztóipar értékesítési nehézségei és az élelmiszerhiány végül is III. Lajost, Flandria grófját, Brabant hercegét a Hanzával való tárgyalásokra kényszerítette. A kölni kereskedő, Sander Jude lovag által vezetett küldöttség már nem a korábbi privilégiumok újbóli megerősítéséről, hanem a kereskedelmi kiváltságoknak olyan széles köréről volt hajlandó tárgyalni, amely alapjában változtatta meg a Hanzakereskedőség flandriai helyzetét. Az 1360. június 14-én Gentben kelt oklevelek bizonyítják, a Hanza-küldöttség maradéktalanul keresztül tudta vinni akaratát.51 A korábbi privilégiumokkal ellentétben a Hanza-jogok nemcsak Bruggére, hanem egész Flandriára kiterjedtek, s így Brugge közbejötte nélkül közvetlen kereskedelmi kapcsolat jöhetett létre valamennyi flandriai várossal. Külön szabályozták a posztó, a gyapjú, a bor és egyéb árukkal való kereskedelmet, s nagyjelentőségű volt az a végzés, amely szerint más nemzetek kereskedőivel való üzletkötés esetén a Hanza-kereskedők a flandriai polgárok közvetítő tevékenységének korlátai alól mentesültek.52 Az 1360. június 14-én kelt privilégiumok, ha kisebb-nagyobb megszakításokkal is, a 15. század utolsó negyedéig, Flandriának az európai gazdaságban játszott szerepének csökkenéséig biztosította a Hanza-kereskedelem kiváltságos helyzetét. A kereskedelmi zárlat és ennek sikere, a városok összehangolt politikája mutatja, hogy Európa északi felén egy új gazdasági hatalom jelent meg. A londoni Hanza-kontor és egyáltalán Anglia a 14. században nem töltött be meghatározó szerepet Európa kereskedelmi rendszerében, de az angol gyapjú növekvő jelentősége egyre inkább bekapcsolta a szigetországot a fejlett északnyugat-európai 4Q Bajor Albert 1358. május 9-én Dordrechtben kelt privilégiuma tulajdonképpen elődjének, IV. Vilmos grófnak, a porosz és wesztfáliai kereskedőknek adományozott 1340. május 22-i privilégiumait újítja meg, kiegészítve a bruggei kontor előírásaival. L. HUB II. Nr. 658.; HUB III. Nr. 396. A holland kereskedőség Balti-tengeri utazásaihoz Id. HUB III. Nr. 553.; HUB IV. Nr. 173., 409. 50 A késő középkori gabonakereskedelem kérdéséhez 1. például Abel, W. 1980.; Hansen, J. 1912. 93 pp.; Johnsen, О. 1939. 133 passim; Naudé, W. 1889. 24—38. HUB III. Nr. 419., 452., 497. HUB IV. Nr. 662. 51 HUB III. Nr. 495—503. 52 HUB III. Nr. 495., 497. Az 1360:1. § érvénytelenítette III. Lajosnak két évvel korábban a bruggei polgárságnak adományozott privilégiumát, melyben éppen azt rendelte el, hogy Flandriában kizárólag Brugge rendelkezhessék árumegállító-joggal. Ld. Haepke, R. 1908. 233.; HUB III. Nr. 411. Bár erősen kétséges, hogy Brugge valamikor is élni tudott volna más flandriai városokkal szemben a neki adományozott árumegállító-joggal.
