Századok – 1986
Tanulmányok - Fekete László: A nemzetközi munkamegosztás szervezeti kiépülésének kezdetei a későközépkori Európa északi felén 641/III
NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS A KÉSŐKÖZÉPKORBAN 655 más forrásokból arra lehet következtetni, hogy a 14. század első felében már szorosabb együttműködés van a későbbi Hanza-városok kereskedői között, s az 1347. október 28-i statútum a korábbi gyakorlat írásba foglalása volt, de a Hanza-városoknak harmadokba való beosztása nem történhetett sokkal előbb. Az 1347. évi statútumot megelőző flandriai privilégiumok és az azokat megerősítő végzések jellegzetessége, hogy a folyamodó városok változnak, mondhatni nincsenek a Hanza-érdekeknek állandó szószólói, de saját városuk jogainak megújítása mellett szinte mindig szerepel az alle coepmannen van der Roemschen rike kifejezés; hansáról azonban, a korábban kifejtett megszorító értelemben sem történik említés.46 Az 1340-es évek közepétől az északnyugat-európai gazdasági tevékenységük kiszélesedésétől, az intézményi keretek megteremtésének időszakától — a Hanza bruggei kereskedelmét korlátozták, s a háborús körülmények a kereskedés szabadságát és a forgalom biztonságát veszélyeztették. A százéves háború flandriai eseményei, az első burgund uralkodó, III. Lajos külpolitikája, a Brabant körüli örökösödési háború, Gentben, Ieperben, Bruggében és más posztóvárosban fellépett társadalmi nyugtalanság, a háborús terhek és pusztítások nyomában járó pénzrontás és devalváció súlyosan kihatott a grófság és a külföldi kereskedőség gazdasági kapcsolataira.47 A kontor helyzetét rendezni és biztonságát helyreállítani az 1356. június 12-i bruggei tanácskozás sem tudta, ezért két évvel később, 1358. január 20-án a lübecki Hanza-gyülésen a városok elhatározták, hogy egész Flandriát kereskedelmi zárlat alá veszik.4 8 A gyűlésen résztvevő városok, amelyek először nevezték magukat stad van der Dudeschen hense, elfogadták Bajor Albert, Holland és Zéland grófjának gazdasági ajánlatát, aki financiális megfontolásokból biztosítja Dordrechtben a 46 így például III. Róbert Flandria grófja adrequisitionem Johannis dicti de Novacuria de Tremonia et Arnoldi Wasmodde Luheke erősíti meg és egésziti ki 1307. december 1-énaRómai Birodalom kereskedőinek kiváltságait. L. HUB II. Nr. 121. A flandriai privilégiumokban a hansa-kifejezés hiánya azért is sajátos, mert ebben az időben az angliai privilégiumokban már gyakran feltűnik például az aldermanno ceterisque fratrihus hanse Alimanie apud Londiniam existentibus formula. L. HUB II. Nr. 299. 47 AGN 1951. 3. deel 170—174., 190—210. p.; Werveke, H. van 1955. 561—564.; Werveke, H. van 1949. 24 passim. 48 „Először, hogy minden város köteles magát fegyvereseivel megerősíteni, és meg kell parancsolnia polgárainak, hogy senki a polgárok vagy azok kereskedőkompániái, vagy bárki a teuton hanza tagjai közül városuk vagy más helynek falai alól Flandria irányába vitorlát bontson, pontosabban sem nem hajózhat, sem nem mehet a Maas folyón túl, továbbá mindenféle árut, amit odaszállítana, semmiféle módon sem bocsáthatja áruba a flamandoknak, sem bárki másnak, ha arról tudott, hogy azokat az árukat a flamandoknak akarja szállítani, Flandriába akarja vinni, vagy valamely flandriai kikötő érintésével akarja továbbvinni. Továbbá nem vihetnek semmiféle árut Flandriába, Mechelnbe vagy Antwerpenbe, de ha valamely kereskedő hajója vagy annak tengerészei a kedvezőtlen szelek és vihar vagy más szerencsétlen baleset miatt a Maas folyó nyugati kikötőibe menne javaival, nem adhatják el ott azokat a javakat, sem nem rakhatják ki, sem nem hajózhatnak ki, vagy ahogy mondani szokták utschepen [vagyis nem állhatnak be a dokkba F. L.], hanem amennyire csak tud, siessen, bontson vitorlát az ellenkező irányba, és javaival hajózzon vissza vagy menjen a Maastól keletre fekvő bármely kikötőbe." HR I. 1. Nr. 213.1. még Nr. 212. § 1., 214. 5'
