Századok – 1986
Történetirodalom - Kowal Stefan: Spoleczenstwo Wielkopolaki i Pomorza Nadwiślańakiego w latach 1871–1914. Przemiany demograficzne i spoleczno-zawodowe. (Ism.: Niederhauser Emil) 459/II
459 TÖRTÉNETI IRODALOM STEFAN KO WAL: SPOLECZENSTWO WIELKOPOLSKI I POMORZA NADWISLANSKIEGO W LATACH 1871—1914. PRZEM1ANY DEMOGRAFICZNE I SPOLECZNO-ZAWODOWE Poznan, 1982, l niwersytet im. Adama Mickiewicza w Poznaniu, 279 1. (Seria História 105.) NAGY-LENGYELORSZÁG ÉS A VISZTULA MENTI POMERÁNIA TÁRSADALMA 1871—1914. DEMOGRÁFIAI ÉS TÁRSADALMI-FOGLALKOZTATOTTSÁGI VÁLTOZÁSOK. A lengyel kutatók középnemzedékéhez tartozó poznani történész 1974-ben már publikált egy monográfiát a címben jelölt terület társadalmának két világháború közti változásairól. Újabb, igen széles anyaggyűjtésen alapuló könyvében ennek a fejlődésnek kibontakozó kapitalizmuskori előzményeit vizsgálta meg. A szóban forgó terület voltaképpen a középkori lengyel állam egykori központja és tengerparti része, a tárgyalt korszakban Poseni Nagyhercegség és Nyugat-Poroszország néven a német birodalomhoz, pontosabban Poroszországhoz, tartozó tartomány, ekkor mintegy fele arányban lengyel és német lakosságú. (Nem ártott volna a könyvhöz egy térképet mellékelni.) Kowal a demográfiai és társadalmi változásokat igyekszik lemérni az egységes Németország megalakulásától az első világháború kitöréséig terjedő korszakban, ezért sok esetben fő forrása a birodalmi statisztika, különösen a népszámlálások anyaga, amely jellegénél fogva szinte lehetetlenné teszi az egyes társadalmi rétegek nemzeti megoszlásának a kiderítését, ezért erre a kérdésre csak az utolsó fejezetben tér ki. A kép, amely a roppant gondosan feldolgozott és értelmezett forrásanyag alapján feltárul, érdemben a birodalom egészéhez, főként annak nyugati területeihez képest lassabban fejlődő, elmaradottabb társadalmat mutat, erős mezőgazdasági lakossággal, alig néhány jelentős nagy ipari létesítménnyel. A többi korabeli lengyel részterülethez viszonyítva mégis fejlettebb, dinamikusabb bár az orosz uralom alatt álló Lengyel Királyság gazdasági és ezen belül ipari fejlődése gyorsabb, viszont az egy főre eső nemzeti jövedelemben mégis elmarardt a két tartomány mögött, a szegény Galíciáról nem is beszélve. A birodalmi átlaghoz képest elmaradott fejlődés már a demográfiában is megmutatkozott, ahol a hagyományos társadalom jellegzetességei még az uralkodóak voltak, magasabb halandóság, magasabb születésszám. Mivel az utóbbi még nagyobb volt, a lakosság létszáma a birodalmi átlagnál gyorsabban növekedett, de ez mégsem mutatkozott meg a tartományokban, mert jelentős volt a kivándorlás, előbb az Egyesült Államokba, az 1890-es évektől a gyors német ipari fejlődés következtében a birodalom nyugati tartományaiba. Ezért az urbanizálódás is gyengébb volt, a városi lakosság növekedése ugyan Pomerániában 104%, Nagy-Lengyelországban pedig 113% volt, tehát abszolút számokban valamivel több mint kétszeresére nőtt, viszont a birodalmi átlag 163,5% volt. a rohamosan fejlődő Sziléziáé is 149,3%. A lassúbb növekedési ütem mellett is azonban figyelemre méltó, hogy az 50 főnél több munkást foglalkoztató ipari üzemek száma Nagy-Lengyelországban az 1875-ös 76-ról 1907-re 397-re, Pomerániában ugyanezekben áz időpontokban 88-ról 413-ra nőtt. Egészében jellemző volt az aktív lakosság arányának a növekedése a gazdaság minden szektorában. Sokan voltak, akik főfoglalkozásuk mellett valamilyen mellékfoglalkozást is űztek (ipar + mezőgazdaság stb ), ezek pontos számát azonban a statisztikákból nehéz megállapítani. A társadalmi struktúra vonatkozásában a foglalkoztatottsági alapadatok azt mutatják, hogy a két tartományban együttesen 1882—1907 között (az 1875-ös népszámlálás eltérő szempontjai és kevesebb adatai miatt sok esetben nem volt alkalmas alapként, ezért az 1882-est választotta többnyire a szerző) a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 62,8%-ról csupán 52,2%-ra csökkent (birodalmi átlagban 42,5%-ról 26,8%-ra), az iparban dolgozóké 18,2%-ról 23,7%-ra nőtt, a kereskedelem változatlan maradt 5% körül. A magasabb falusi gyermekszám miatt a parasztbirtok felaprózódása az egész korszakon keresztül folyt.
