Századok – 1986
Álláspontok; vélemények - Bellér Béla: Miért nem ismerik tanulóink a történelmet? 420/II
434 ÁLLÁSPONTOK, VÉLEMÉNYEK 434 A tankönyv tekintélyét a tanterv kétségkívül emelte, mert olyan magas követelményeket állított eléje, mint még soha a tankönyvírás folyamán. Nem csoda, ha a tankönyvszerzőre váró nagy feladatok felsorolásakor patetikus szavak tódulnak az előadó ajkára: „Ez a munka jellegét tekintve talán csak az amerikai prérik vagy Szibéria iparlelőhelyei meghódításához hasonló, amit csak a pioníroknak járó tisztelettel figyelhetünk és segíthetünk azzal a tudattal, hogy ezt az új világot ismét mindannyiunk számára hódítják meg."3 4 Milyen típust képviselnek az új gimnáziumi történelemtankönyvek? A válaszadáshoz szemügyre kell vennünk az utóbbi időben használatos tankönyvfajtákat. Az első ezek sorában összefüggő, rendszeres földolgozásban zárt történelemismereti anyagot nyújt, tényekkel, általánosításokkal, következtetésekkel. Ezt a tankönyvet egyszerűen meg kell tanulni. Elsősorban az emlékezőtehetséget fejleszti, de emellett szabatos terminológiára, megfogalmazásra, szintetikus látásmódra is nevel. A második teljesen nyitott tankönyvtípus csupán forrásanyagot tartalmaz, amelyet csak tanári-tanulói együttműködéssel lehet feldolgozni. Ez a teljes indukciós bázisra épülő munka elmélyült, de szükkörü ismereteket nyújt. A harmadik félig nyitott típusú könyv összefüggő értékelést is tartalmaz, emellett azonban rendkívül gazdag és sokszínű forrásanyagot is, amelynek felhasználásával kell megoldani a tanulónak tanári közreműködéssel, de, lényegében önállóan a rá rótt fontos történelmi problémát, feltárni egy szituációt, a benne rejlő döntési lehetőségeket és vállalni a döntés kockázatát stb.3 5 Nem kétséges, hogy új történelemtankönyveink3 6 nagyjában — egészében a harmadik csoportba sorolhatók. A munkáltató tankönyvnek is nevezett típus mindenekelőtt annak a követelménynek igyekszik eleget tenni, amelyet a tanterv általános része így formulázott meg: „Nemcsak adatokat, szövegeket, készségeket tanulnak a korszerű iskolában, hanem megismerést, gondolkodásmódot, szemléletet, ítélőképességet is." (18.) A történelemtankönyv természetesen ugyanezt a követelményt érzi magáénak: „Az ismeret ebben a felfogásban most már nem önmagáért való, hanem pedagógiailag funkcionális jellegű a megismerés megismertetéséhez. A megismerés megismertetésének eszköze »csupán«, de természetesen nélkülözhetetlen eszköze."3 7 34 Szabolcs Ottó: A történelemtanítás korszerűsítése és az új tankönyvek. — Az integrált történelemtanítás útja. 138. 35 linger Mátyás: A modern tankönyvmodell. — Történelemtanítás — személyiségfejlesztés. 262— 264. Uő: A modern tankönyvmodell tartalmi kérdéseiről. Történelemtanítás 1976/4. I—4. 36 Gyapay Gábor—Ritoók Zsigmond: Történelem a gimnázium I. osztálya számára. Bp., 1979. Eperjessy Géza: Történelem a gimnázium II. osztálya számára. Bp., 1980. Závodszky Géza: Történelem a gimnázium III. osztálya számára. 4. kiadás. Bp., 1984. Jóvérné Szirtes Ágota: Történelem a gimnázium IV. osztálya számára. 2. kiadás. Bp., 1983. — A továbbiakban az új tankönyveket az osztály- és az oldalszám feltüntetésével a szövegben idézzük. 37 Szabolcs Ottó: A történelemtanítás korszerűsítése és a tankönyvek. — Az integrált történelemtanítás útja. 140.
