Századok – 1986
Álláspontok; vélemények - Bellér Béla: Miért nem ismerik tanulóink a történelmet? 420/II
ÁLLÁSPONTOK, VÉLEMÉNYEK 431 európai régió újszerű tárgyalásának igényét fölveti ugyan a tanterv, de anélkül, hogy ennek tudományos előfeltételét megteremtené vagy egyáltalán megteremthetné. Mindezek alapján úgy véljük, hogy a tanterv aligha tette tisztábbá, élesebbé a tanulók világtörténeti látásmódját. Nem segítette hozzá őket ahhoz, hogy az egyes államok — jelesen hazánk — történetét regionális, kontinentális és globális összefüggésekben lássák és értékeljék. A tananyagcsonkítás avagy az integráció visszája Az új történelemtantervnek az integrált történelem és a világtörténeti látásmód mellett harmadik nagy újdonsága a tananyag rétegezése, ún. törzs- és kiegészítő anyagra bontása. Ezt a megoldást hármas szándék sugallta: egyrészt a tanulók túlterhelésének csökkentése, amely az 1972-es oktatási párthatározat óta napirenden van; másrészt a történeti anyag szelektálásának és tipizálásának szükségessége; harmadsorban a magasabb színvonalú, biztos, teljesítményképes tudás igénye. így született meg az a megoldás, hogy a történelmi tananyagot két részre osztották. Egyik rész a minden tanulóra kötelező, értékelt, osztályozott törzsanyag, a másik a csupán információs jellegű, nem osztályozott, legföljebb értékelt kiegészítő anyag. A döntő kérdés: hogyan történt a kettéosztás, mi került a törzs-, ill. a kiegészítő anyagba? A törzsanyagba kerültek elvileg az alapvető ismeretek, a tantárgyi koncentrációhoz szükséges támpontok, a kiegészítő anyagba pedig a törzsanyagot kiteljesítő információk. Mind a kettő tartalmazza a tudás mindkét elemét: az ismereteket éppúgy, mint a megismerő készségeket, képességeket;28 konkrétumokat éppen úgy, mint az absztrakciókat. Elég egy pillantás a törzs- és a kiegészítő anyag katalógusaira annak megállapításához, hogy a kettő csak együttesen, nem pedig külön-külön tudja visszaadni a történeti ismeretek annyit hangoztatott totalitását. Ugyan micsoda történelem az, amelynek törzsanyagából az eseménytörténet, a történelmi szereplők, a művelődéstörténet, a technikatörténet jelentős része hiányzik? Különösen fájó a művelődéstörténet kirekesztése, noha ennek tárgya, elmélete, módszertana kidolgozott.2 4 Nem kevésbé sérelmes a technikatörténet kiszorulása a kötelező anyagból a tudományos-műszaki forradalom korában. Az eseménytörténetnek és a történelmi személyiségeknek másodrendű kiegészítő anyagba süllyesztése a tanterv előkészítése idején vitát váltott ki. A vita 28 Szabó Károly: A történelemtanítás korszerűsítése. 18—21. Vladár Ervin: A törzsanyag, a kiegészítő anyag, a követelmények. Köznevelés 1983/24. 14—15. 2" Kosár y Domokos: A művészetek (irodalom, zene, képzőművészet) történeti diszciplínái és a művelődéstörténet. Századok 1979. 591—608. Köpeczi Béla: A művelődéstörténet tárgyáról és módszertanáról. Századok 1979. 682—692. Kiss Albert Kiss Gyula—Nóvák József: Művelődéstörténet. I. Kézirat. Bp., 1979.
