Századok – 1986
Álláspontok; vélemények - Bellér Béla: Miért nem ismerik tanulóink a történelmet? 420/II
428 ÁLLÁSPONTOK, VÉLEMÉNYEK 428 az egyetemes történet 1640-nél, az angol polgári forradalom küszöbénél lehorgonyoz, a magyar történelem tovább vitorlázik egészen a 18. századig, a Rákóczi-szabadságharcig. Ily módon hét évtizedes űr nyílik az egyetemes és a magyar történelem között, az utóbbi javára. Mondanunk sem kell: itt megint csak nem a fizikai időeltolódás a lényeges, hanem a történeti. A II. osztályos történelem egyik végpontja már a polgári forradalom, a másiké még a feudális nemzeti abszolutizmus. Ezek különböző ritmusú és minőségű idők, nem lehet őket összeegyeztetni.20 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 —• egyetemes történet magyar történet a kettő közti ugrás A 11. osztályos tananyag struktúrája 21 Az egyetemes és а magyar történelem struktúrája a korábbiakhoz képest a III— IV. osztályokban sem változik. А IV. osztály tantervében azonban találhatunk néhány helyes irányba tartó, bár nagyon bátortalan lépést. Ilyen az, hogy Magyarország részvételét az első és a második világháborúban és az első világháború utáni forradalmi mozgalmakban nem elkülönítve, hanem az egyetemes történetbe ágyazva tárgyalja. Ettől a három elszigetelt esettől eltekintve azonban а IV. osztályos tananyag is a hagyományos módon együtt és külön-külön, egymást követően tárgyalja az egyetemes és a magyar történelmet. Míg a létfontosságú struktúra-kérdést a tanterv ilyen mostohán kezeli, nagy — a megérdemeltnél is nagyobb — figyelmet szentel az ún. Európa-centrizmus elleni harc kérdésének. Ez eredeti megfogalmazásban azt jelentette, hogy: „A gimnáziumi történelemtanításnak az Európa-centrizmus és a hungaro-centrizmus felszámolásával ki kell szélesítenie a történelem horizontját az Európán kívüli és a közép-kelet-európai régió irányába. A történelemtanítás tehát nem elégedhetik meg a fejlődés „klasszikus" vonulatának bemutatásával."2 2 Ez a kijelentés az ún. fővonal vagy klasszikus vonulat abszolutizálásának elvetésével, az eddig másodlagosnak nevezett fejlődési vonalak felértékelésével egyértelmű. Okunk van tehát a kelet-közép-európai régiónak, a fejlett kultúrájú és államiságú ázsiai, afrikai, amerikai népeknek behatóbb megismerésére. 20 Ellentétben Szabó Károly álláspontjával: A történelemtanítás korszerűsítése. 23—24. 21 Веке Kata: Ki írjon a történelemről? Valóság 1976/3. 101. 22 Szabó: i. m. 16.
