Századok – 1986
Álláspontok; vélemények - Bellér Béla: Miért nem ismerik tanulóink a történelmet? 420/II
424 ÁLLÁSPONTOK, VÉLEMÉNYEK 424 hiányosságait közvetlenül a tankönyvekre vezeti vissza, és a történelemtanítás panáceáját a jó tankönyvben látja. Bár a jó tankönyv fontosságát, sőt kiemelkedő jelentőségét nem lehet tagadni, ez a felfogás, akárcsak a többi egytényezős magyarázat, egyoldalú, leegyszerűsített, félrevezető. A történelem ismeretszintjét nem egyes-egyedül a tankönyv határozza meg, hanem vele együtt, bár különböző mértékben, a tanterv és a tömegkommunikáció is, hogy az oktatás szubjektív feltételeiről, a tanárról és a tanulóról ezúttal ne beszéljünk. Ha tehát teljes értékű, hiteles választ akarunk adni a felvetett kérdésre, a tankönyvön kívül a tantervnek és a tömegkommunikációnak a történeti műveltség kialakításában betöltött szerepével, funkciójával is foglalkoznunk kell. Tanterv a: integráció jegyében A történelemismerettel foglalkozó eddigi vizsgálatokban a tanterv kérdése eléggé háttérbe szorult. Ez nem csupán azért volt hiba, mert végeredményben a tanterv definiálja a tantárgyat, szabja meg a tananyagot, és határozza meg a célokat, feladatokat és követelményeket,' hanem főleg azért, mert az 1978 óta érvényes gimnáziumi tanterv1 0 a tantárgynak egy merőben új koncepciójával lepte meg a közvéleményt, „. . .azt megteremtve, amit még sem a szaktudomány, sem a pedagógia nem tett meg eddig:"1 1 az integrált történelemtanítást. Az új tantárgy konstrukciójánál abból a helyes megfigyelésből indúltak ki, hogy az eddigi történelem-tananyag csupán szűk horizontú, leegyszerűsített és kimerevített képét tudta adni a valóságnak. Szükség van tehát a társadalmi mozgásnak az eddiginél sokoldalúbb, színesebb bemutatására, a gazdasági alapoktól egészen a szellemi és kulturális felépítményig ívelő szférában. Ennek érdekében a történelem hagyományos tananyagába be kell építeni és benne egységbe kell foglalni az ún.'társadalomtudományokat, nevezetesen a közgazdaság, a demográfia, a szociológia, a-nyelvészet, a néprajz, a technika-, tudomány- filozófia-, eszme- és vallástörténet, régészet stb. legfontosabb eredményeit és egyben ezek kutatási módszereit is. Az integrált történelemtanításnak ezenkívül a hiteles múltismeret mellett részletes jelenismeretet is kell nyújtania. Az egyetemes történeti fejlődés keretében be kell mutatnia nemcsak a klasszikus, hanem a másodlagos fejlődési vonulatokat is. Fel kell tárnia továbbá a cselekvési alternatívákat. Különösen érzékeltetni kell az anyagi javak előállítása terén kifejtett hatalmas emberi erőfeszítéseket, ezek bonyolult jogviszonyait és ideológiai formáit. Be kell mutatni a művelődéstörténetet is a maga autonóm mozgásában stb.1 2 10 A gimnáziumi nevelés és oktatás terve. Főszerkesztő: Szabolcs Ottó. Bp., 1978. 97—130. — A továbbiakban a tanterv oldalszámait a szövegben közöljük. 11 Szabolcs Ottó: A történelemtanítás korszerűsítése és az új tankönyvek. — Az integrált történelemtanítás útja. Szerk. Balázs Györgyné. Bp., 1982. 138. 12 Berend T. Iván: A történelem mint tudományos diszciplína és mint iskolai stúdium. — Történelemtanítás — személyiségfejlesztés. Szerk. Szabolcs Ottó. Bp., 1979. 220—223. Szabó Károly: A történelemtanítás korszerűsítése. Gimnázium 1—IV. osztály. Bp., 1977. 12—15.
