Századok – 1986
Álláspontok; vélemények - Bellér Béla: Miért nem ismerik tanulóink a történelmet? 420/II
ÁLLÁSPONTOK, VÉLEMÉNYEK 425 Az új tanterv lényegében magáévá tette az integrált történelemtanítás koncepcióját. „Ezért — írta elő — ... a történelem hagyományos megközelítési módjai mellett nagyobb mértékben kell támaszkodni a technikatörténet, a tudománytörténet, az eszmetörténet, a szociológia, a néprajz, a régészet és más társadalomtudományok ismeretanyagára és tudományos megismerési módjaira." (100.) Az elgondolás nagyvonalúságát, amelyhez hasonlót csupán a Tanácsköztársaság és a népi demokrácia történettanítása vett tervbe, nem lehet eléggé csodálni; realitásában viszont legalábbis kételkedni kell. Megfontolásra int bennünket már az a — tantárgy-konstruktőrök által egyáltalán nem tagadott, sőt büszkén emlegetett — tény is, hogy az új integrált történelemtantárgynak eddig nincsen megfelelő tudományos fedezete. Integrált szellemű történettudományi alkotások eddig csak kivételesen jöttek létre az angol Hobsbawm, a francia Duby-Mandrou, a magyar Wittman Tibor, Berend T. Iván és főleg Kosáry Domokos egyes müveiben. Az integrált társadalomtudomány ma még a történettudomány számára is csupán program.1 3 Lehet-e valóság az iskolák számára? Csak abban az esetben, ha tanítványainkat sikerülne modern polihisztorokká képezni. Kérdés azonban, hogy a tanterv Molochját ezzel ki lehetne-e elégíteni? Ő ugyanis a polihisztor mellett még specialistává is akarja formálni a tanulót, akinek nem csupán a legkülönbözőbb társadalomtudományokkal kell megismerkednie a történelemtanulás ürügyén, hanem el kell sajátítania — a tantervi előírás értelmében — még az egyes tudományos megismerési módokat, szakmetodikákat is. A tantervnek ezeket a nyilvánvaló túlzásait aztán egyes állásfoglalások egész ad absurdum feszítik, amikor — minden megszorítás nélkül — a tanulók kötelességévé teszik „...az emberi társadalom mozgását tudományosan feltárni",14 elindítva őket „... a történelmi megismerés legtisztább, őseredeti empirikus útján, a forrásoktól a törvényszerűségekig".1 5 Az ember zavarban van, mit is olvas tulajdonképpen: történelemtanítási vagy történelemkutatási programot? Lehet-e 14—18 éves tanulók elé állandó és fő célként a „tudományos feltárást" kitűzni, noha a történelemtanulásnak esetlegesen ilyen mellékterméke is lehet? Az emberiségnek legalább félmillió éves történetéből ugyan hány évet vagy — legyünk nagyvonalúak — hány évszázadot lehet feldolgozni a dokumentum által ajánlott abszolút indukciós módszerrel? És mi lesz a kieső évekkel, évszázadokkal? Egyáltalán mi a gimnáziumi történelemtanítás célja: „kis történészek",1 6 történettudós fiókák, specialisták vagy pedig történetileg általánosan müveit tanulók képzése? 13 Kosáry Domokos: A magyar történettudomány teendői és szervezeti kérdései. Századok 1984/4. 842. 14 Szabolcs Ottó: A történelemtanítás korszerűsítése és az új tankönyvek. — Az integrált történelemtanítás útja. 136. '5 Szabolcs Oltó: Az integrált történelemtanítás módszertani iránya. — Az integrált történelemtanítás útja. 133. 16 Szabolcs Ottó: A forráselemzés és a fakultatív történelemtanítás. Történelemtanítás 1983/4. 7.
