Századok – 1986

Álláspontok; vélemények - Beke Kata: Iskola és történelem 402/II

413 ÁLLÁSPONTOK. VÉLEMÉNYEK Luxemburgi Zsigmonddal például először az 52. oldalon, a konstanzi zsinat kapcsán találkoznak a diákok, majd a 102—105. oldalon, a magyar történelemben: itt tanulnak újra a nikápolyi csatáról, amellyel a 63. oldalon már találkoztak egyszer; s azt is megtudhatják, hogy annak a IV. Károlynak fia volt, akiről mint német-római császárról a 39., mint cseh királyról a 60. oldalon tanultak. Habsburg V. Károly először a 157. oldalon bukkan fel, német-római császárként, hogy a 161. oldalon megörökölje a spanyol trónt, és elnyerje a császári címet. A 163. oldalon már fiáról és utódáról, II. Fülöpről van szó, ám V. Károly csak a 174. oldalon mond le a trónról, hogy majd a 191. oldalon — persze, még császárként — Ferdinánd magyar királyságát támogassa. Bethlen Gáborról először a harmincéves háború kapcsán olvas a diák, a tankönyv 176. oldalán, amikor még semmit sem tud sem róla, sem az erdélyi fejedelemségről — majd, hónapok múltával, a 223—224. oldalon. A Rákócziszabadságharc a másodikos anyagot zárja, de a nemzetközi összefüggéseit megértető európai hatalmi viszonyokról csak a harmadikban lesz majd szó, az angol polgári forradalom — no meg a nagy vakáció —- közbejöttével. És így tovább, és így tovább — mindezekhez viszonyítva Egmont gróf különös esete igazán elhanyagolható jelentőségű. A dolgozat- és felvételi teszteken persze nevek halmazából kell kiemelnie a kortársakat, de a diákok többsége nem képes erre. Az általános iskolából jó osztályzatokat hozó, az osztályok átlagánál értelmesebb elsőseim femérő dolgozataiban is egymás mellé került Marx és Napóleon, Lenin és Hitler. Ők tehetnek-e erről? A tanár persze, akinek az a rögeszméje, hogy a történelem az időben történik, s jelenségei egymással összefüggenek, megteheti, hogy ne tankönyv, hanem a történelem logikája szerint haladjon. íme egy lehetséges változat vázlata. Témakörök A tankönyv oldalszáma I. A feudalizmus gazdasági bomlása 161. 1. A nagy földrajzi felfedezések és következményeik — 139—146. Az eredeti tőkefelhalmozás 149—152. 2. A hatalmi viszonyok átrendeződése 147—148. 167—170. 162—167. 171—173. II. A feudalizmus ideológiai bomlása 1. A reformáció 2. Az ellenreformáció 152—160. III. A független magyar állam bukása 1. Az 1514. őszi országgyűlés 2. Magyarország Mohács küszöbén 3. Magyarország három részre szakadása 128—129. 130—135. 191—196.