Századok – 1986
Álláspontok; vélemények - Beke Kata: Iskola és történelem 402/II
410 ÁLLÁSPONTOK. VÉLEMÉNYEK A hiányzó íróasztal Nem tudom, szerte az országban hány olyan íróasztal áll a Hivatalokban, amelyeken a tanító-nevelő munka irányításán, ellenőrzésén, az ellenőrzők ellenőrzésén, a papírok bővített újratermelésén dolgoznak; s mennyi a Tudomány hűvös csarnokaiban, ahol elméletek, kísérletek, ügyeletes üdvöskék születnek, okos gondolatok vagy bővítetten újratermelt evidenciák. Mennyi lehet? Sok ezer? Tízezer? Annál is több? Nem tudom. Egy íróasztal mégis hiányzik. Mármint az az íróasztal, ahol összefutna mindaz, ami a többin történik, ami szervezne, szerkesztene, összehangolna. Úgy tűnik: az íróasztalok számának is van egy kritikus értéke, amely fölött már nem lehetséges szervezés és szerkesztés, s nem létezhet az oly nagyon hiányzó egyetlen íróasztal. A gimnáziumi tanterv bevezető részéből idézek: „A gimnázium... nyújtson minden tanulójának alapjaiban egységes, korszerű, továbbfejleszthető műveltséget. . . bontakoztassa ki és tegye tudatossá tanulóiban a dialektikus — és történelmi materialista világnézet alapjait olyan módon, hogy a tanultak valamint a társadalmi tapasztalatok vezessenek — szintézisként — tudományos világnézethez. . . El kell érni, hogy az elemzett, értelmezett, rendszerezett, szintetizált ismereteken és élményeken nyugvó világnézet határozza meg a fiatalok magatartását, igényüket a további megismerésre, állásfoglalásra és cselekvésre. . . Bárhogyan is csoportosítjuk a gimnáziumban tanított tantárgyakat, tanitásuknak-tanulásuknak egységes folyamatot kell képeznie. . . A személyiségfe lesztés tudatos vállalása minden pedagógustól megkívánja, hogy teljes áttekintése legyen a gimnáziu művelődési anyagáról, és maximálisan használja ki a koncentrációs lehetőségeket az egy irányba mut nevelési területek között." (A gimnáziumi nevelés és oktatás terve. Készült az oktatási miniszter rendek az Országos Pedagógiai Intézetben. Bp. 1978. 11, 14, 29. p. Kiemelések mindvégig tőlem, B. K.) Csakhogy: Az első osztály történelem-anyaga az ember kialakulásával kezdődik, és a; egyetemes történelemben a korai feudalizmussal, a magyar történelemben államalapítással zárul. Irodalomban ugyanekkor Shakespeare-rel, illetve Balassiv zárul a tananyag. A második osztály a virágzó és a bomló feudalizmus történein tanulja, az egyetemes történelemben a 17. század derekáig, a magyar történelemb 171 l-ig. Irodalomban a barokk, a klasszicizmus, a felvilágosodás, a romantika vilá.i és magyar irodalmát, Jókai Mórig, Madách Imréig. A harmadik osztály történelr tanulmányai az angol polgári forradalommal kezdődnek, és az első világhábo előestéjén fejeződnek be; irodalomanyaguk a 19. század derekán kezdődik, ér Nyugat első nemzedékén át Kassák Lajossal zárul. A negyedik osztály any; napjainkig ível, történelemben az első világháborútól, irodalomban a jobbár; háború után kibontakozó avantgarde-tól. Következetesen, egy pillanatra meg nem tántorodva érvényesül a tantervekb az a tendencia, hogy az irodalom, a szellemi élet megismerésének mindig az adott к gazdasági, társadalmi, politikai életének ismerete nélkül vágjanak neki a diákok, reneszánsz fogalmával például először az elsőosztályos énekórákon találkozna
