Századok – 1986
Közlemények - Tokaji András: Polgári és munkás dalosmozgalom Magyarországon (1868–1948) 345/II
366 TOKAJI ANDRÁS középrétegekből), az a veszély állott fönn, hogy a népszaporulat „felhígítja" a mozgalmat, és politikai arculatát eltorzítja.12 0 Felvetődött azonban ez a probléma más országokban is. A Svájci Munkás Dalosszövetség alapszabályának 2. paragrafusa pl. már 1888-ban kimondta, hogy „a kórusok tagjai többségének politikailag vagy szakszervezetileg szervezettnek kell lennie". Ezt 1920-ban minden tagra kiterjesztették.12 1 Németországban ugyan sohasem volt kötelező a szakszervezeti vagy a párttagság, mégis, már az 190l-es évektől egyre több dalárdának az alapszabálya írta elö, hogy a tagok mindegyikének szervezett munkásnak kell lennie.12 2 Az MMDSZ alapszabálya szintén előírta, hogy a szövetségnek csak szervezett munkás lehet a tagja, de ezen felül azt is kikötötte, hogy a dalkör társelnökét az SZDP helyi szervezete vezetőségének kell kijelölnie. Mint Kiss tudósít, a Budapesti Általános Munkásdalkarban, mely a 20-as években a legnagyobb hazai munkásdalárdának számított, énekeltek ugyan szép számmal kisiparosok is, de minden tagnak MSZDP tagsággal kellett rendelkeznie.12 3 A szövetség 1922 júniusi választmányi ülésén Ősz dalos azt javasolta, hogy a vezetőség gyakrabban ellenőrizze tagdalárdáit, vajon tagjai valamennyien szervezettek-e.12 4 (Ezt később az Egyenlőség Dalkör is kérte.)12 5 Több munkásdalárda — így az Építőmunkások Országos Szövetségének dalkara — a két világháború közt csak szervezett munkásokat vett fel.12 6 A szövetség ezen felül azt is kimondta, hogy az általa szervezett hangjegytanfolyamot is csak szervezett munkások látogathatják. („Kivételt csak azok a ruggyantagyári munkások élvezhetnek, kik máshol nem énekelnek".)12 7 — Hasonló jelenségek voltak azonban máshol, így pl. Finnországban is. A Varkausi Munkásegyesület pl. csak azzal a feltétellel hagyta jóvá a daloskör működését, hogy az oda tartozó személyek valamelyik munkásszervezet tagjai.12 8 A szervezettség erőltetése azonban sokakat eltávolított mind a munkás-, mind a munkásdalos-mozgalomtól. Kiss Imre pl. elmondja, hogy akkor, amikor a Makói Petőfi Dalkör visszalépett az MMDSZ-be (1932), Varga István ügyvezető elnök személyesen felvette a kapcsolatot a szövetséggel, és „hosszas vita után" abban állapodtak meg, hogy a dalkör tagságának 50—60%-a belép a helyi MSZDP 120 Dieler Dowe: Die Arbeitersängerbewegung in Deutschland vor dem Ersten Weltkrieg — eine Kulturbewegung im Vorfeld der Sozialdemokratie. In: Arbeiterkultur. Hrsg. von Gerhard A. Ritter, Königstein/Ts. 1979. 126. 121 Fillies, i. m„ 130. 122 Victor Noack: Vorwort a „DAS — Entstehung, Kampf und Aufstieg"-hez. Halensee. Berlin 1911. márc. 123 Kiss Ernő, i. т., 5. 124 MMDSZ vál. ü. 1922. jún. 24. 125 A kérést a dalkör idővel megismételte. MMDSZ közgy. 1925. márc. 22. 126 Marosán György: Zengjen a dal... Az ÉDOSZ Dalkar fennállásának 75. évfordulója. Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. Táncsics Könyvkiadó, Bp. 1964., 70. MMDSZ v. ü. 1936. okt. 26., uo. ,2e Kurkela, i. т., 16.
