Századok – 1986
Közlemények - Tokaji András: Polgári és munkás dalosmozgalom Magyarországon (1868–1948) 345/II
DALOSMOZGALOM MAGYARORSZÁGON 1868 -1948 KÖZÖTT 365 énekelni, amelyek egyébként a polgári dalárdák állandó repertoárjához tartoztak."4 Az alapszabály nélküli működés ettől kezdve tehát illegálisnak minősült, és így a tudomásunk szerint addig alapszabály nélkül működő két kórus —a Szalmás-, majd a Vándor-kórus — is kénytelen volt belépni az MMDSZ-be (1937-ben). Helyesen állapítja meg Serfőző, hogy az MMDSZ politikai szerepe ezáltal még jobban megnövekedett11 5 — egészen addig, amíg a fasiszta hatóságok őt magát is be nem tiltották . .. Serfőző szerint a munkásénekkarok száma 1941 és 1944 között 80—90-ről 33-ra csökkent.11 6 Németországban a fasiszta rezsim a munkáskórusokat egyszerűen átvezette 1933. jan. 30-a után a polgári dalosszövetségbe, és ott is gyűltek először ismét össze.11 7 Az a tény, hogy a munkásdalárdák legnagyobb része11 8 a polgári dalosszövetséghez tartozott, a munkásdalárda-mozgalom politikai megosztottságát jelentette. Nem véletlen, hogy 1945 és 1947 között, amikor megszűnt a reakció nyomása, a munkásdalárdák és a munkásdalosok tömegesen igazolták át magukat a MDEOSZ-ból a munkás dalosszövetségbe. Addig, amíg az MMDSZ taglétszáma a 20-as évek végén 70 volt (2500 dalossal), az 1947. januári jelentésben már 160 dalkarról számolnak be, 8000 bejelentett taggal. Mint a jelentésben olvasható: „... ezen felül igen nagy számban jelentettek be belépésüket a pártokhoz és egyéb közületekhez tartozó dalárdák. Ezeknek száma meghaladja a 100-at".11 9 Ezért is vállalkozott az MMDSZ 1947 pünkösdjén arra, hogy egyidőben tartsa meg dalosünnepét a polgári dalárdákkal. Személyi-szervezeti elkülönülés A munkásdalosok önálló intézményének létrehozatala után megindult egy olyan törekvés, melynek célja a mozgalom homogenizálása volt. Mint Dieter Dowe a németországi mozgalommal kapcsolatban megállapítja, azáltal, hogy a DASB már az I. világháború előtt új választói és tagrétegeket nyert meg (pl. a felekezetieket, különösen a katolikus munkásság köréből, valamint sokakat a deklasszálódott 114 MMDSZ közgy. = Népszava, 1938. márc. 31. 115 Serfőző Lajos: A KMP tevékenysége a kultúr- és sportmozgalomban 1925—1945. Budapest 1963. 76. 116 I. m., 113. 1,1 Christa Müller interjúja Helmut Kochhal. In: Ch. Czygan stb. szerk.: Arbeiterklasse und Musik. Theoretische Positionen in der deutschen Arbeiterklasse zur Musikkultur vor 1945. Eine Dokumentation des Arbeiterliederarchivs. Akademie der Künste der Deutschen Demokratischen Republik, Berlin 1974. 11—12. 118 Maróti Gyula szíves közlése szerint 100—120 énekkar. Bp. 1983. nov. 30. 118 A Választmány megbízásából az MMDSZ Vezetősége: Jelentés az 1946-os évről. A Közgyűlés előtti felolvasás időpontja: 1947. jan. 31. (Kézirat) SZKL 1947/4. dossz. — Persze ekkor már az MMDSZ hatalmi helyzetbe került (bizonyos értelemben), tehát lehetséges, hogy a belépések egy része puszta konformizmusból történt.
