Századok – 1986
Közlemények - Tokaji András: Polgári és munkás dalosmozgalom Magyarországon (1868–1948) 345/II
DALOSMOZGALOM MAGYARORSZÁGON 1868 -1948 KÖZÖTT 357 Nyomdász Dalosszövetség), később a szakmaközi területi dalosszövetségek (az Egyesült Államokban pl. a Philadelphiai Dalosszövetség), majd az országos (szakmaközi) szövetségek: a Svájci (1888), a Német (1882), az Osztrák57 és a Holland (1902), vagy az USA Munkás Dalosszövetsége (1927). Magyarországon elsőként a Budapesti Általános Munkásdalkör szorgalmazta az országos szövetség létrehozását. 1905-ben.5 8 Korántsem volt véletlen, hogy 1907-ben jött létre:5 4 a hazai munkásmozgalom századforduló utáni fellendülése és az MSZDP befolyása éppen ekkor érte el csúcspontját. Minden országban megfigyelhető volt, hogy a szövetségek sokak vágyát fogalmazták meg, s mivel meghatározott irányt is adtak tevékenységüknek, hirtelen megnőtt a tagegyesületek száma. A nemzeti szövetségeket a nemzetköziek követték. Először a közös nyelvet beszélő, ill. közös származású egyesületek kerestek egymással kapcsolatot. így pl. az osztrák Seyfried már az 1910-es években sürgette, hogy a német és az osztrák munkásdalos szövetség fogjon össze, alapítson közös kiadóvállalatot. A kölni dalosünnepélyen Julius Meyes elnök mellett különösen Stuttgart képviselője szorgalmazta a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését, elsősorban Svájc irányában.60 1 925-ben a Szófiai Magyar Munkások Kultúrköre, majd a Párizsi Magyar Dalárda, söt a Clevelandi Magyar Munkásdalkör is közölte, hogy szeretne az MMDSZ-be belépni. Az alapszabály azonban csak azt tette lehetővé, hogy pártoló tagok lehessenek.61 Végül is 1926. június 12-én, Hamburgban, öt ország részvételével megalakult a Munkásdalos Internacionálé. Jelentős részben az „egységben az erő" stratégiáját szolgálták a szövetségek azon különös törekvései, hogy tagdalárdáikat nagyobb dalárdákba tömörítsék. Ez már egy kifejezetten adminisztratív eszközökkel támogatott, alapvetően „felülről" szervezett program volt, Németországban, Ausztriában és Hollandiában igen nagy, Magyarországon (1912-től) csak szerény sikerrel.6 2 A dalosszövetségek politikai szembenállása A proletariátus elnyomása sok szinten valósult meg, és ezek közül nem is az egyleti életének a korlátozása volt a legfontosabb. Ahhoz azonban, hogy az (osztály tudatos) munkás egyleti viselkedését jobban megérthessük, a munkásdalárdák elnyomásáról is szólnunk kell. 57 Fillies szerint csak azért ekkor került rá sor, mert erős volt a nemzetiségi széthúzás. (I. m.. 136. o.) 5" Bp. 1905. febr. 19. Közgyűlés. 50 Alakuló közgyűlés: 1908. aug. 20. (16 egylet). Az alapszabályt azonban csak 1912-ben hagyta jóvá a BM. 60 Noack, i. m., 88. <" Vö. MMDSZ jk. uo. 1925. szept. 4 " Vö. Tokaji András: A „dalárdafúzió" története. — Valóság 1984 /10., 108—117.
