Századok – 1986
Tanulmányok - Nehing Karl: Magyarország és a zsitvatoroki szerződés (1605–1609) 3/I
26 KARL NEHRING megyék követei is összehasonlították a Caesar Gallo által Bécsből idehozott szerződésokmányt (Votum В) a birtokukban lévővel (Votum A). Csak ekkor derült ki a magyarok számára, hogy a két szerződés 9 pontban lényegesen eltér egymástól.105 Ez már meglehetősen kedvezőtlen kiindulópont volt a török biztosokkal folytatott és Kolonics Siegfried által vezetett tárgyalásokon. Amikor végül is kiderült, hogy a tárgyalások a nagyszámú határvidéki falu hovatartozásáról nem vezetnek eredményre, Illésházy azt javasolta, hogy a falvakról a döntést halasszák akkorra, amikor a követség Konstantinápolyból visszatér.106 Erre Illésházynak jó oka volt. Az ő fő vágya a gyors béke volt a törökökkel. Újabb tárgyalás az Illésházy által a szerződésszövegben megállapított különbségekről csökkentette volna a török béke kilátásait, megnövelte volna a hajdúveszélyt, és megakadályozta volna a tizenötéves háborúban elpusztított Magyarországon a politikai és a gazdasági újjáépítést. Amíg Mátyást még lekötötte a testvérével való leszámolás, Illésházy jobban kihasználhatta a neki megadott mozgásteret a magyar rendek érdekében. Herberstein későbbi reakciójából ki lehet hámozni, hogy Illésházy őt nem világosította fel a különböző szerződésváltozatok létéről.107 Arra sincs utalás, hogy Mátyás tudott volna a szerződésváltozatokban lévő ellentmondásokról, mielőtt Herberstein visszatért Konstantinápolyból. Egy június 19-én megkötött kiegészítő egyezményben rögzítette Illésházy és Ali pasa a komáromi tárgyalás eredményeit;108 eszerint mindkét fél a status quo fenntartása mellett foglalt állást a vitás falvak ügyében, míg a követség vissza nem tér. Ezután csakhamar, 19 hónappal a zsitvatoroki tárgyalások befejezése után Herberstein megkezdhette követjárását a portára. 105 Budapest MOL Thurzó es. lt. 196 Fasc. 69 Nr. 23. Illésházy Thurzóhoz, 1608. V. 20. — Benda Kálmán (Budapest) alapján idézve: „Most veszem eszömbe, mi lehet annak az oka, hogy a törökök eleitül fogva és mos Vyuarba is annyira sollicitálták, hogy az ő leveleket, az kit a békesség végezésről attak ők az Sytthua Torkon, előhozzuk nekik. Caesar Gall uram ide hozta azokat az leveleket in specie, melyeket mikor megláttunk és examináltunk volna és egybe vetöttünk volna, azzal az kit én Boczkay részére vöttem volt, kinek mássát az vármegyék követi is, az kik ott voltanak, ugyanakkor elvitték volt magokkal, kilenc helyen találjuk, hogy nem egyez az a levél az kit kegyelmetek neki adott, ezzel. De sőt, ugyan sokat, főpontokat ki is hagyott kegyelmetek benne. Úgyannyira, hogy azokat az leveleket elő nem merjük hozni, mert az országnak fölöttébb nagy kárára lönne, nemcsak az hódultatás, de az végházak dolgába is. Mert ki is hagytak egynehány végházat belőle. Sőt az is vagyon benne irva, hogy ha valamely végházat meglopnának az törökök, tehát az ugyan oda maradgyon nekik. Az ki levelet törököl adták volt kegyelmeteknek, az a magyar levélnél sokkal veszedelmesb az országnak. Ez okok miatt azért, noha Vyuarba arra feleltek az törököknek, hogy előhozzuk nekik, de országunk veszedelmére esnék, ha előhoznék. Hanem az kit én Boczkay részére vöttem volt, és az vármegyéknél volt, azokat kölletik előadnunk nekik. Megállnak-e immár rajta, azt nem tudom, hic opus, hic labor erit." 106 Wien HHStA Türkei 91c Fol. 6. sk. Herberstein Mátyáshoz, 1608. VI. 14. Szilády és Szilágyi: Okmánytár 1. köt. 77—79. 107 Vö. 37. jegyzet. 108 A magyar nyelven megfogalmazott szerződést ld. Salamon: Két magyar diplomata 263. sk. Vö. Kolonics Siegfried jelentésével tiroli Miksa főherceghez, 1608. VI. 22.: Innsbruck Landesregierungsarchiv (LRA) Hofreg. Oberösterreichische Hofkanzlei Reihe С 1608 Fasc. 85 Einl. Aug. Nr. 13.
