Századok – 1986
Tanulmányok - Stier Miklós: Politikai újraorientálódás az 1920-as és 30-as évek fordulóján 260/II
296 STIER MIKLÓS lenségéröl, valamint az értékpapírokra vonatkozó törvény módosításáról szóló két javaslat keresztülvitelét, és egyes pontokat hagyjon el programjából. Bizonyos források szerint a már a kinevezés után a képviselőházban elmondott bemutatkozó beszédének a zsidókérdéssel kapcsolatos kitételét („revideáltam álláspontomat") szintén szabályos, írásban foglalt megegyezés előzte meg, amelynek lényege szintén a finánctőke anyagi érdekeinek teljes figyelembe vételére irányult.5 5 Gömbös jövetele a magyar belpolitika történetében valóságosan lezárt egy szakaszt, s új korszakot nyitott. Az ő kormányralépésével zárult le véglegesen és visszavonhatatlanul a bethleni konzervatív kurzus, s vele kezdődött egy új periódus, amelyben a 20-as évek hatalmi koalíciójának egyik csoportja, a finánctőke politikai exponensei bizonyos mértékig háttérbe szorulnak, s a politikai szféra formálására többé olyan közvetlen hatásuk nem lesz, mint volt a 20-as években és még Károlyi Gyula kormányelnöksége idején is. A magyar kormányzati politika 1931—32 közötti vizsgálata azt tanúsítja, hogy a válság jelentette kihívás közegében a Károlyi Gyula-kormány volt a legkevésbé képes olyan lényeges politikai-ideológiai újraorientációra, amely a már amúgy is megingott politikai-kormányzati rendszer stabilizálását eredményezhette volna. Új módszer, új ötlet — legalábbis a liberális és keresztény ellenzék sugallataként megfogalmazott nemzeti koncentráció elgondolásán kívül, amelynek megvalósítása érdekében sem tett semmilyen komolyabb politikai lépést— Károlyi részéről végül is nem merült fel. A rendszer képtelen volt önmagát a változó körülmények között fenntartani. Az immár statikussá vált konzervatív ellenforradalmi rendszer kritikus helyzetben kerülvén szembe a fajvédő-fasisztoid rendszer kiépítését dinamikusan szorgalmazó erőkkel, szükségszerűen maradt alul, a teljes rendszer fenntartásaátmentése már szükségszerűen csak önmaga jobboldalibb változatának kiadásán keresztül volt biztosítható. így került sor az egész magyar társadalmi-politikai berendezkedés 1919 utáni immár második, újabb jobbracsúszására az 1930-as évek elején. * A belpolitika 1920-as évek végétől 1932 végéig lezajló újraorientációs folyamatainak általános irányát, helyét a 20. sz. magyar történetében már a bevezetőben kijelöltük. Az a módszertani szükségszerűség, hogy a különböző politikai pártok újraorientálódását nem csupán önmagukban, hanem a kormányzati politikával összevetve vizsgáltuk, még egy kérdéskör bevonásával új összefüggések feltáráshoz is vezet. A tanulmányban éppen csak utaltunk arra, hogy itt a nemzetközi vonatkozások is igen lényeges szerepet játszanak, de ezeket a tényezőket — az adott, megszabott keretek miatt — valójában nem vontuk be az elemzésbe. Az elmulasztottakat nem pótolandó, de az irányokat jelölve — éppen a jelentkező újabbb összefüggések feltárásának jobb megértését biztosítandó — most nem kerülhetjük meg, hogy nagyon tömören ne utaljunk erre a szférára is. 55 Részletesebben 1.: Kónya Sándor: Gömbös kísérlete. . . 40—41.
