Századok – 1986
Tanulmányok - Józsa Antal–Mucsi Ferenc: Kun Béla pályakezdése 227/II
238 JÓZSA ANTAL -MUCSI FERENC méltányolva a professzor felvilágosító munkáját — a keresztényszocialistákkal vállalt erkölcsi közösség veszélyeire hívta fel a figyelmet. Feltehető, hogy az akció Kun Béla nevéhez köthető, bár a közlemények név nélkül jelentek meg.3 2 Még inkább Kun Béla írásaként értékelhető a Kolozsvári Friss Újság glosszája, amely Somló Bódognak a jogbölcseleti tanszék nyilvános rendkívüli tanárává történt kinevezését üdvözölte. „Vele új szellem költözik a tudományegyetem jogi fakultására — írta —: a modern társadalomtudomány, a természettudományi világnézet szelleme. . . Somló . .. alapos tudásával, széles ismeretkörével egyike az első magyar szociológusoknak".3 3 Feltehető, hogy Kun Béla személyesen ismerte Somlót — és nem csak az egyetemről, ahol hallgatója lehetett, hanem a kolozsvári szociáldemokrata munkásoktatási tanfolyamokról is, amelyeken mind a ketten rendszeres előadókként szerepeltek. 1905 decemberében például Kun Béla a szabómunkások szakegyeletében három részből álló előadássorozatot tartott, amely átfogta a tőkés termelési rend kialakulásának történeti vonatkozásait, bemutatta a kifejlett kapitalizmus társadalmi szerkezetét, végül elemezte a szocialista társadalomra való átmenet módját, lehetőségeit és feladatait.3 4 Rendszeres pártmegbizatásai így kapcsolódtak össze egyetemi tanulmányaival és újságírói munkásságával. De szólnunk kell még politikai nézeteinek publikus képviseletéről olyan fontos kérdésben is, mint a nemzeti-nemzetiségi kérdés. Az egyetemen, ahol tanult — mint láttuk — professzorai azt tanácsolták neki és szocialista elvbarátainak, hogy az egyetemi gyűlésekre ne vörös zászló, hanem nemzeti lobogó alatt vonuljanak fel. S legjobbjaik is csak azt hangoztatták, hogy hívei a választói jog kiterjesztésének, hívei annak, hogy mindenkit „bevegyenek az alkotmány sáncai közé", egy feltétellel: ha tudnak magyarul írni-olvasni. Ez pedig azt jelentette, hogy az ország lakosságának mintegy a felét kitevő nem-magyar dolgozó tömegeket eleve kirekesztették a politikai életből. Az uralkodó körök nacionalizmusa, szembenállása a szociáldemokraták internacionalizmusával, és elzárkózásuk a nemzetiségek politikai emancipációjától, szükségszerűen közelítette egymáshoz a két „kitagadott" felet. Különösen így volt ez nemzetileg kevert lakosságú helyek, mint Erdély vagy szűkebben: Kolozsvár esetében. Kun Béla gyermekkora — mint láttuk — vegyes lakosságú községben telt el; számára a nemzeti-nemzetiségi kérdés demokratikus megoldásának igénye szinte veleszületett, természetes törekvés volt. Tudomásunk van arról, hogy még egyetemista korában is kapcsolatban állt — feltehetően szüleinek ismeretségi köréből — a Román Nemzeti Párt szilágycsehi szervezetének elnökével, Gheorghe Bâçeçti-vel, akit ez időben fogtak perbe.35 Magán az egyetemen is érintkezésben állt a politizáló román hallgatókkal, 32 Erdélyi Munkás, 1905. november 1. 33 Kolozsvári Friss Újság, 1905. augusztus 20. 34 Erdélyi Munkás, 1905. december 1. A lap részletesen közölte az előadássorozat tematikáját. 35 A perbe fogásról az aradi Tribuna tudósított: 1905. szeptember 2.; a kapcsolatról a bukaresti Socialismul tesz említést Kun Béláról írt ismertetésében 1919. március 25-én.
