Századok – 1986
Tanulmányok - Józsa Antal–Mucsi Ferenc: Kun Béla pályakezdése 227/II
KUN BÉLA PÁLYAKEZDÉSE 235 kívánságait. S ez az állapot ebben az időben lényegében elfogadott volt, ami, persze, nem zárta ki, hogy alkalmasint a beosztott hírlapírók is hangot adjanak politikai véleményüknek, kulturális felfogásuknak stb. Ebben a közegben ismerkedett meg a fiatal gimnazista fiú a kolozsvári lapnyomdák világával. Házigazdája, Klein Jakab az Erdélyrészi Szociáldemokrata Párt titkáraként az 1903-tól megjelent Erdélyi Munkás című lap kiadója volt. A minden hónap elsején megjelent újságot 1904 tavaszától kezdve a hó közepén a Kolozsvári Munkás címmel kiadott városi szociáldemokrata havilap egészítette ki. Ilyenképpen az erdélyi szocialista munkásság kéthetenként hozzájuthatott a szűkebb környezetét érintő szocialista orgánumokhoz. (Politikai havilap megjelentetéséhez nem kellett óvadékot letenni; hetilapéhoz már igen; politikai napilap megjelentetése pedig — éppen a magas összegű — 21 ezer koronás — kaució miatt csak kevesek számára volt elérhető. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt központi lapja, a Népszava, éppen ezért csak a mozgalom megerősödésekor, 1905 áprilisától vált napilappá.) Ez a két lap szerkesztőinek nem tudott fizetést adni; még kevésbé tudott fizetett alkalmazottakat foglalkoztatni. Klein Jakabnak, az erdélyrészi függetlenített párttitkárnak „munkaköri kötelessége" volt e lapok gondozása, megjelentetése, terjesztése. Ilyen körülmények között természetes volt, hogy a párt értelmiségi (vagy a lapnyomdászatban jártas) tagjai polgári lapok számára is írtak, vagy. éppen azok alkalmazottaiként keresték meg mindennapi kenyerüket. S ez egyáltalán nem zárta ki, hogy aktívan részt vegyenek a szocialista párt- vagy szakszervezeti mozgalomban, sőt, esetenként — mint már utaltunk rá — a polgári lapban saját meggyőződésüknek is hangot adhassanak. A párthoz tartozás ténye, persze, kizárta, hogy a párttal szemben ellenséges hangvételű cikkek szerzőiként szerepeljenek. Bizonyára az említett ismeretség az újságírással, a „lapcsinálással", továbbá az egyetemi tanulmányok anyagi fedezetének biztosítása késztették a másodéves szocialista joghallgatót arra, hogy állást vállaljon az egyik kolozsvári napilapnál: a Kolozsvári Friss Újságnál. Kun Béla cikkei 1905 áprilisától jelentek meg a függetlenségi elveket hirdető kolozsvári lapban, amelynek hangvétele, társadalmi programja lényegében megegyezett a korabeli „néplapokéval". Ez annyit jelentett, hogy a feltétlen hazafiság, esetenként sovinizmus mellett a Kolozsvári Friss Újság is „az alsóbb néposztályok" számára írt, s olvasóközönségeként igyekezett megnyerni a kispolgári rétegek mellett a munkásokat, általában a bérből élő kétkezi dolgozókat is.24 Első, szignált írása 1905. április 5-én látott napvilágot, s a Svájcot Olaszországgal összekötő Simplon-alagút megnyitásának jelentőségével foglalkozott — lényegében azon a szinten és abban a tónusban, ahogyan a technikai haladással ez időben foglalkoztak, tehát kissé túlértékelve és egy kevés pátosszal. Következő cikke az év 24 Bővebben lásd: Der.si Tamás: I. m., 49—63.
