Századok – 1986
Tanulmányok - Józsa Antal–Mucsi Ferenc: Kun Béla pályakezdése 227/II
236 JÓZSA ANTAL -MUCSI FERENC őszére tervezett antialkoholista kongresszust méltatta.2 5 (A terjedelmes írásra azért érdemes odafigyelnünk, mert a Népszava kivételével más lapok nem foglalkoztak a kérdéssel.) Az antialkoholista kongresszus szervezői között nagy szerepet játszottak a szocialista diákok és a szocialistákkal rokonszenvező polgári radikális meggyőződésű orvosok, köztük dr. Madzsar József is, aki sógora, Jászi Oszkár révén már ekkor szoros kapcsolatban állt Szabó Ervinnel, a szocialista diákok elismert szellemi vezetőjével. A kongresszus előzetes méltatása arra utal, hogy Kun Béla élénk kapcsolatot tartott legalábbis a szocialista diákokkal. A községi politika állóvizének bírálata mellett2 6 ekkor találkozunk Kun Béla első színikritikáival is. Mind Bródy Sándor Dadájának, mind Herczeg Ferenc Bizáncának, mind pedig Edmond Rostand Cyranojának elemzése a társadalmi kérdések iránt rendkívül fogékony irodalmárként mutatja be a mindössze 19 esztendős fiatal újságírót. Ezirányú tevékenységét részletesen elemzi Dersi Tamás: „A publicista Kun Béla" című kismonográfiája, amelynek ide vonatkozó megállapításaival, értékeléseivel bátran egyetérthetünk.27 Kun Béla cikkei 1905 áprilisában—májusában csaknem minden héten megjelentek a lapban; a szignóval ellátott cikkek mellett (K-n; К. В., n.-a.) feltehetően jelöletlen írásai is napvilágot láttak, ezek azonosítása azonban (bár Dersi tett rá kísérletet) nem tekinthető megoldottnak. Május végétől szeptemberig szignójával nem találkozunk a lapban; az elmaradás egyik lehetséges magyarázataként felvethető a másodév végi (egyetemi) alapvizsgák letételének kényszere, ami nem tette lehetővé a lapban való aktív közreműködését. Utolsó szignált cikkével 1905 szeptemberében találkozunk, ami nem azt jelenti, hogy nem dolgozott tovább a lapnál; valószínű, hogy 1905 végéig jelentek meg írásai a Kolozsvári Friss Újságban. Eddig említett cikkei közül színikritikái azok, amelyek bizonyos mértékig lehetővé teszik, hogy megítéljük Kun Béla ideológiai felfogását, s ez a marxizmus egyértelmű hatását tükrözi. Politikai nézeteiről, felfogásáról a lapban közölt cikkei alapján már jóval nehezebb vélemény mondanunk. Úgy hisszük, módszertanilag akkor járunk el helyesen, ha mércéül, politikai felfogásának hiteles „azonosítási pontjául" már idézett levelének idevonatkozó kitételeit fogadjuk el. Az itt — nem publikusan, nem a kiadóra és nem a közönségre való tekintettel — megfogalmazott nézetek nyilvánvalóan „direktben" tükrözik politikai nézeteit, felfogását. A levél, mint láttuk, egyértelműen tartalmaz mind antiklerikális, mind antinacionalista kitételeket, de egyszersmind — legalábbis Erdély vonatkozásában — a nemzeti-nemzetiségi kérdésnek az átlagosnál alaposabb ismeretét és megértését is tükrözi. Ami antiklerikalizmusát illeti, ez a korszak valamennyi szabadgondolkodójára jellemző volt. A szociáldemokratákra, a radikális értelmiségiekre külön is nagy hatással volt a korabeli franciaországi „kultúrharc", az állam és az egyház szétválasztása, az antiklerikalizmus és a baloldali politikai radikalizmus egybekap-25 Kolozsvári Friss Újság, 1905. április 12. 26 Uo., 1905. április 14. 27 Uo., 1905. április 11., 30., május 20., Dersi: I. m„ 42—45.
