Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
142 FENYVESI LÁSZLÓ gyakorta találkozunk ilyen esetekkel: Teszvids Kaszab (mészáros), Tomás Kalmár, Szűcs Kozma, Bánik (Bányász) János, Pincés Demjan, Pavel Csaplár, Kozma Acél, Kovács Dimitre, Barbél Dimitri, Nehéz Kozma, Szűcs Zsobokó (Zivko), Cserna Iván (Fekete János), Isztaju Bálik (Halász István), Lázár Belobrád (Fehérszakállú), Petko Apajacs (Apaji Péter; Apajpuszta ma a Ráckevével határos Dömsödhöz tartozik), Nagy Antal (ő sem magyar, mert fivérét Jovan, fiát Száva, szolgáját Dimitri néven vették nyilvántartásba), Pop Jovan (János pópa), Bárán Albert tímár-birtokos szpáhi (fia: Nikola, testvére: Jovan), Ötvös Demján, Szabó Koszta, Kalugyer Petre, Feredus (Pék) János, Szűcs Demján, Szűcs Zsivkó, Mihál Korocsár (Krecsár: Meszes) stb.85 A Joannes Karátson névalak a latin oklevélben feltehetően az egyik vezető görögkeleti família, a Bozic elmagyarosodására utalhat (Jovan Bozic = Karácsony János). Említésre érdemes, hogy Karácsony nevű görög család a Tisza-mente egyik görögkeleti centrumában, Tokajon is élt.86 Rác bírói voltak Ráckevének a hódoltság legelső évtizedeiben is. 1543-ban Gyurko Bogdan a főbíró, helyettese bizonyára Ivan Bozic tímár-birtokos szpáhi.87 Tudjuk, hogy 1541 után Ráckeve szultáni hászváros, a Kuvin-szigeti náhijé (járásszerű körzet) székhelye Nagy Szulejmán szultántól 3000 akcse évi jövedelmet hozó városi asszimilálódás jele, hogy az eredeti nevüket magyarra fordították és azt használták: Trandafil: Rózsa, Miliő: Juházs, Castra: Óváry, Kalojere: Baráti. Máskor nevüket magyaros hangzásúvá alakították: Foru: Forró, Ziszi: Zichy, Marku: Markó, Kalu: Kálló, Kontoruszi: Kondorosi, Takiadzi: Takátsy, Kotsu: Kotsy stb." (Füves Ö„ A pesti. .. 1970. 264—5.) — „Úgy a XVI., mint a XVII. században a legügyesebb s legtöbb hivatásos kémet — magyarnak és töröknek egyaránt — a rácz nemzet adta... Rácz voltukat azonban nem igen árulták el. Majd magyar, majd török nevet vettek fel, aszerint, a mint a magyarnak vagy töröknek szolgáltak. A hitüket is gyakran változtatták." (Takáts S., A kalauzok... 1915. II. 173.) Jellemző, hogy a leghíresebb ráckevei rác kém, kalauz, tímár-birtokos szpáhi, főbíró és irreguláris katonai vezető is tucatnyi néven szerepel a 16. század közepi ( 1546— 1566) latin, magyar és török iratokban: Dimitre Zselik szipahi ba berat (adománybirtokos szpáhi), Dimitre Zselik szpáhi, Dimitri Zselik szpáhi, Dimitri Zselik, Mitre kulavuz (kalauz), Dimitre Kuvin (a kevei Demeter), Demeter rác, Dimitri szpáhi, Dimitri bíró, Mira (?) Kulaguz (Kalauz), Dimitri, Dimitri Zelnik (Fekete L— Káldy-Nagy, Budai. .. 1962. 20, 336.; Velics A., Magyarországi. .. I. 1886. 165., II. 1890. 57.; Káldy-Nagy, Kanuni. .. 1971. 49, 86, 89, 92, 244, 253, 313, 317, 337, 359, 361.; uő, A budai... 1977. 51, 56, 120, 167—8, 195.; Takáts S„ A kalauzok. . .II. 1915. 188. p.: „Az 1566. évben szereplő kémek közül sokat emlegetik a ráczkevei Demeter nevű ráczot, a ki előbb a török császár kémje volt, most pedig a király kémségére adta magát. Gyanús alak volt, a ki alighanem a kétkulacsosságot űzte." — Szűcs, Kozma, Demeter, Popovics, Ötvös nevű görögöket a 18—19. században több magyarországi településen összeírtak. (Ld. a 8. jegyzetet, főleg Füzesi Ödön tanulmányait!) 85 Velics A.. Magyarországi.. .II. 1890. 11.; Káldy-Nagy, Kanuni... 1971. 85—95.; uő, A budai... 1977. 261—7. — Ma már a csak nevében „rác" Kevének alig 8 idős görögkeleti lakosa van, akik szerbül nem beszélnek, s havonta egyszer hallgatnak istentiszteletet a Boldogasszony-templomban. (Bajront Sándor lórévi és ráckevei görögkeleti pópa szives közlése). 8,5 Füves Ö., Újabb adalékok. . . 1955. 260. — Erre a jelenségre tanulmányunk lektora, Füves Ödön hívta fel a figyelmünket, akinek a problematikus kérdésekben nyújtott sokrétű segítségéért ezúton mondunk köszönetet. 81 Velics A., Magyarországi. . .11. 1890. 10.
