Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
GÖRÖGÖK A BUDAI SZANDZSÁKBAN A 16. SZÁZADBAN 141 Vendel Jakanik. (A Markovics görög család a 18—20. században is kimutatható Ráckevén).8 1 Bár az első török adóösszeírás 1546-ban keletkezett, vannak ennél jóval korábbi adataink is a ráckevei vezető görögkeleti famíliákról. Sokatmondó az a tény, hogy 1440—1536 között a ráckevei elöljárók az utolsó évet kivéve, minden esetben görögkeleti hangzású nevet viseltek, illetve a latinos alakban írt keresztnév után ott szerepelt a „rascianus" megjelölés. Az említett évszázadból az alábbi rác bírók nevét ismerjük: Petrus (1440), Joannes (1453), Martinus (1453, 1458), Joannes Rascianus (1464), Martinus Zelesfy (1465), Nicolaus Racz (1481), Mathias Racz (1524), Dinko Sartor (1525), Nicolaus Sov...(ágó), 1525, Joannes Karátson főbíró (supremus iudices), 1536, Georgius Bogdány kisbíró (minor iudices), 1536. A mezővárosi magisztrátus elöljárói, esküdt polgárok („iurati cives rasciani"): Georgius (1455), Barrabas (1455), Barnabas (1458), Martinus (1458), Petrus Kewmyes (1536), Lucas Sóvágó (1536), Petrus Ethwes (1536).82 Korántsem bizonyos, hogy Joannes Karátson és a három esküdt 1536-ban magyar ember volt,83 hiszen foglalkozásnevet, tulajdonságjelzőt nemcsak magyarok viseltek.8 4 Ráckeve török összeírásaiban is 81 Füves Ö., A ráckevei. . . 1959. 199, 121.; a görögök névhasználatával kapcsolatos problémákat részletesen tárgyalja: uő, A pesti... 1970. 260—265. 82 MOL. Dl. 16.034, Dl. 26. 643, Dl. 82. 649—82. 651; MagdicsI., Diplomatarium... 1888. 1—72.; Dinko Sartor és Nicolaus Sov... sírköve a kevei Boldogasszony görögkeleti templom pronaoszának i padlózatába van beillesztve. 1536-ban a rác Sóvágó György ráckevei főbíró a Ferdinánd-párti rác huszárfőkapitány, Pavle Bakity kémje volt. (Iványi В., Buda és Pest... 1941. 47.) 83 Sókereskedéssel, szállítással és eladással a rácok foglalkoztak Ráckevén, s bizonyos, hogy a Sóvágók görögkeletiek voltak. Egyik tagjuk még 1537-ben is Szulejmán sztambuli portáján kémkedett, a másik 1525-ben halt meg, és sírköve a görögkeleti templomban látható. A kézművesek közül a kőművesek, építőmesterek szintén rácok voltak: még a budai török vezetés is egy görögkeleti építészt (Györgye mimár-t) alkalmazott az 1550-es években, akinek igen szoros kapcsolatai voltak Ráckevével: hosszú ideig ő szedte be a ráckevei adókerület járandóságait, s 1559-ben tapu-ba (bérbe) vette azt a Fejér megyei, Duna menti Étypusztát, melynek földesura az egyik ráckevei rác szpáhi, Jovan Zabrag volt. Nem lehetetlen, hogy Györgye építőmester maga is ráckevei rác famíliából származott, esetleg rokonságban állt „Petrus Kewmyes" családjával is. 1572-ben Építész (Latomus) néven említik a ráckevei görög adóbeszedőt is — a kutatás jelenlegi állásánál nem dönthető el, azonos-e a fenti Györgye építőmesterrel? Ötvös Petre éppúgy görögkeleti lehetett, mint ahogy Ötvös Demján is az volt. Egyébként Füves Ödön kutatásaiból ismeretes, hogy a pesti görögök között is volt Ötvös nevű, Tokajban pedig egy Karácsony nevü görög nemesi família élt. Pusztán a latinos formában leírt, magyar hangzású névből nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy az illető minden kétséget kizáróan magyar volt a hódoltsági rácok központjában! (Takáts Sándor, A kalauzok és a kémek a török világban = Rajzok a török világból. II. Bp. 1915. 175.; Fekete L.—Káldy-Nagy, Budai... 1962. 322,339, 343—4, 352,359,361,364, 368,372, 380—1,389,392, 395,405—7,413,425,434— 5,449,470,477,480, 501,511, 545.; Káldy-Nagy, A budai... 1977. 62. 67. sorszám, 1—2. jegyzet; Stephani Szegedini Vita. Auctore Matthaeo Scaricaeo Pannonio = Theologiae sincerae loci communes de Deo et homine.. .per Stephanum Szegedinum Pannonium. Basel, 1585. 2. p. = OSZK. RMK. III. 740.; Káldy-Nagy, Kanuni. .. 1971. 85—95.; Füvesi ö., A pesti. . . 1970. 264.; uő, Újabb adalékok... 1955. 260—261.) 84 „A görögök nevükben is gyakran asszimilálódtak az őket befogadó népekhez... A görögök egy része Magyarországon magyar nevet vett fel: Fejérváry, Katona, Kiss, Ötvös stb. A magyarokhoz való
