Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
GÖRÖGÖK A BUDAI SZANDZSÁKBAN A 16. SZÁZADBAN 137 egyedül a király képében ítélkező tárnokmester alá tartoztak. A révjog mellé megkapták a szabad bíróválasztás és a plébánosbeiktatás kiváltságát, faizási jogot a Csepel-szigeti és a Somlyó-szigeti királyi erdők területén, szabad halászat jogát, heti-és országos vásárok tartásának privilégiumát, s mentesültek mindenféle rendkívüli adó, vám, királyi, királynői és földesúri harmincad fizetése alól Magyarország és tartozékai, valamint a rác despota országai, Szerbia és Albánia területén. Ráckeve rác kalmárai Nürnbergtől Konstantinápolyig kereskedtek, s már az 1470-es esztendőkben együtt pereskedtek a nagyváradi káptalan ellen kereskedelmi kiváltságaik védelmében Budával, Pesttel és más vezető polgárvárosokkal szoros szövetségben.61 Budához és a többi kereskedővároshoz hasonlóan Ráckeve is megkapta az árumegállítás privilégiumát, sőt a feudális immunitást reprezentáló pallosjogot is. Az oppidum 1520-ban készült új pecsétjén már a pallos-kard is ott szerepelt, s igen érdekes a felirat szövege is, mely szerint a krisztusi vallásosságban és a királyi kincstárnak járó szolgáltatások pontos teljesítésében látták boldogulásuk alapját.62 Hunyadi Mátyás a szövetségszerző görögkeleti politika jegyében kedvelt vadászterületének központjában, Ráckeve északi határában kisebb vidéki udvarházat, magában a mezővárosban pedig egy csodálatosan szép későgótikus-reneszánsz görögkeleti kőtemplomot építtetett a Nagyboldogasszony tiszteletére. Ugyanis 1487-ig a görögkeletiek és a lassanként beszivárgó magyarok közösen használták a kis Ábrahám-egyházat, de ez idővel már szűknek bizonyult, noha a rácok nagyobb „boltot" csináltattak neki. Hazánk egyetlen fennmaradt középkori görögkeleti kőtemploma felépítéséhez Mátyás király budai reneszánsz műhelyének olasz építőmestereit bocsátotta Ráckeve rendelkezésére, s bizánci görög festőművészek is közreműködtek. A Pest megyei görögkeleti kultúra centrumává váló Boldogasszonytemplomhoz a 16. század első két évtizedében két kápolnát is hozzátoldtak, keleti szentek, Dámján és Kozma, valamint Keresztelő Szent János tiszteletére. A keleti kápolnához egy kis sanctuariumot is építettek. E kápolnákban működött Magyarország egyik legkorábban megépült görögkeleti kolostora egészen 1776-ig.63 61 Ld. az 59. jegyzetben Kubinyi A. tanulmányait, továbbá: Szakály Ferenc: A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XVI. század derekán - Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1973. 87, 109., 140. j. 62 PmL. Ráckeve bírói krónikás könyve (1605—1836) borítójának belsején levő feljegyzés; Bél M Notitia. . .III. Bécs, 1737. 526.; Milleker Bódog, Kubini leletek = Történelmi és Régészeti Értesítő, IV. évf. Temesvár, 1883. 188.; Károly János, Ráczkeve = Vasárnapi Újság, 1897. 44 évf. 39. sz. 643. 63 Bognár József, Csepel = Tudománytár, 1843. 14. k. 219—222.; Ludaics M., A történeti. . . 1861. 49—51. sz.; Henszlmann Imre, A görög nem egyesültek temploma Ráczkevén = Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, 1865. 3. évf. 289. 296.; Rómer Flóris, A görögkeletiek temploma Ráczkevén = Archeológiai Értesítő, 1870. 245—250.; Kereskényi Gyula, Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata. Szfvár, 1874. 35.; Ráckeve. Görögkeleti szerb templom = Technika, 1939. 199—204.; Somogyi Árpád, Későbizánci... 1960. 61—92.; uő, Kunstdenkmäler. . .1970. 8—24.; Scoritus M., Kevi. . .1581.57—62. strófa = OSZK. Fol. Hung. 2904. 5. f.; Füves Ö., A ráckevei. . . 1959. 117.; EnlzGéza, Ráckeve = Pest megye műemlékei. II. Bp. 1958. 18—28.; Gerőné Krámer Mária, A ráckevei görögkeleti
