Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
138 FENYVESI LÁSZLÓ A Boldogasszony görögkeleti templom és a kolostorkápolnák elkészültével a 15—16. század fordulóján megerősödött Ráckeve vezető szerepe az ország középső területein élő görögkeleti népesség hitélete, kultúrája irányításában. A nagyarányú építkezések hatalmas összegeket emésztettek fel, ám a dúsgazdag távolsági kereskedők anyagiakban éppenséggel nem szűkölködtek. Olyannyira nagy haszonnal kereskedtek a rendkívül jelentős privilégiumok segítségével, hogy például 1517-ben a Borbászadruga egyetlen kereskedelmi útjának nyereségéből felépíttette a második görögkeleti kőtemplomot, a Szent Kereszt-egyházat is!6 4 Hozzáláttak a Boldogasszony-templom különálló tornyának felépítéséhez is a módos kalmárvárosban megtelepülő olasz építőmesterek, de ennek csak házmagasságnyi földszintes része készülhetett el a mohácsi csatavesztés és Buda eleste miatt. Persze, nemcsak templomokat és kápolnákat, hanem időtálló későgótikus-reneszánsz stílusú kőházakat, boltokat, vendégfogadókat, középületeket, magtárakat, raktárépületeket, borospincéket, tanácsházát, parókiát, iskolaépületeket, vámházat is építettek a gazdag szerbek és görögök, melyek közül néhányat már feltártak a művészettörténészek. Mint e nagy jelentőségű középkori emlékek alapján Dercsényi Dezső megállapította, „Ráckevén . .. egy gótikus mezőváros bemutatására van lehetőség." Nemcsak a Mammon, hanem a művészet szerelmesei is voltak a ráckevei görögkeletiek, akik a német és a balkáni területek megcsodált építményeit a maguk ízlése és lehetőségei szerint Csepelszigeti otthonukban is felépíttették. A mezővárosban a 16. században külön Kép-piac is volt, ahol minden bizonnyal szentképeket, ikonokat, kegytárgyakat árusítottak a görögkeleti vallás és kultúra világába mélyen belemerülő ráckevei délszlávok és görögök számára.6 5 Ráckeve a 16. században igazi átkelő-kereskedő-mezőváros képét mutatta. A magyarok kis Ábrahám-temploma és a két görögkeleti templom, kolostor, paplak körül sűrű, tömött sorokban helyezkedtek el utcái, terei, házai.6 6 A korabeli nyugati templom. Bp. 1964. 3—6.; Losonci Miklós, A ráckevei szerb templom = Kovács J. L.—Losonci M., Ráckevei műemlékek. Ráckeve, 1968. 5—42., Magdics I., Diplomatarium... 1888. 90—1, 271—2.; Kovács J. L., Ráckeve és környéke. Rk. 1977. 23—25.; Somogyi A., Arhitektura szrpszke pravoszlavne crkve u Szrpszkom Kovinu = Rad Vojvodjanszkih muzeja, 15—17. Novi Szad, 1966—1968. 93—101.; Mészáros (Fenyvesi) L., A középkori... 1974. 67—76. 64 Scaritus M„ Kevi... 1581. 62—65. strófa, fol. 3. 65 Ld. a 63, jegyzetet, továbbá: Dercsényi Dezső, Műemlékvédelem és művészettörténet = Műemlékvédelem, 1972. 16. évf. 2. sz. 65—68.; Kovács J. L„ Adatok... 1972.19—20.; uő, Ráckeve... 1977. 22—25.; Fegyó János, Késő középkori lakóház leletmentése Ráckevén = Studia Comitatensia. 2. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. Szentendre, 1872. 129—134.; Borkayné Káltay Ilona, Régi házak Ráckeve kialakuló képében = Műemlékvédelem, 1974. 18. évf. 3. sz. 165—170.; Balogh Jolán, A művészet Mátyás király udvarában. I. Bp. 1966. 152—153, 298. 66 Scaritus M., Kevi... 1581.3—5. fol.; Dagobert Frey, Csepel-sziget térképe 1728-ból = Arch. Ért. 1930. 159—165.; Entz G„ Ráckeve. . .II. 1958. 8—9.; Czennerné Wilhelmb Gizella, Ráckeve látképe és a Csepel-sziget térképe a XVII. század végéről = Studia Comit. 1. 1972. 129^134.
