Századok – 1986
Közlemények - Fenyvesi László: A budai szandzsák görögkeleti központjainak diaszpórája a 16. században 123/I
136 FENYVESI LÁSZLÓ is görögkeleti, vlach kenéz ősök ivadéka volt, folytatta apja széles látókörű, békeszerető szövetségi politikáját a görögkeleti népek irányában, hiába ösztönözte a római pápa a „schismaticusok" (szakadárok) erőszakos „megtérítésére". Felmentette a görögkeletieket az egyházi adó fizetése alól, s kívánságaiknak megfelelően telepítette le őket a töröktől veszélyeztetett határvidékeken, sőt a belső területeken is. Ellátta őket fegyverekkel, naszádokkal, pénzzel, sőt vezetőiket kiterjedt birtokadományokkal is.55 Tervszerű betelepítő akciói révén a görögkeletiek tíz- és tízezrei találtak üj otthonra Magyarországon. Mátyás 1483. június 12-i levele arról tájékoztatja az utókort, hogy az elmúlt négy év folyamán több mint 200000 görögkeletit telepítettek át harcosai a balkáni területekről.5 6 Lehetséges, hogy a számadat túloz, de tendenciájában még így is jelzi a balkáni betelepülők nagy tömegét. A görögkeletieket támogató, bennük katonai szövetségest kereső magyar politika ismeretében nem meglepő, hogy a 16. század elején Pest megyében már csak egyetlen privilegizált szabad királyi oppidum volt, mely a városi-mezővárosi polgári fejlődés ellen meginduló nagy feudális ellentámadás idején sem került magánföldesúri hatalom alá, a rác Kevi. Jellemző, hogy a II. Ulászló által is igen kedvelt mezővárost 1492-ben a szabad polgárvárosok (civitasok) adójegyzékében regisztrálták,57 noha Ráckeve a bekövetkező történelmi katasztrófa miatt már nem tudott felemelkedni a privilegizált királyi oppidum státuszából a fallal kerített, szabad királyi polgárváros (civitas) szintjére.58 A félszáz királyi privilégiumlevél, a forgalmas rév, a rendkívül kedvező helyzeti energia (olcsó, több országot összekötő dunai víziút; központi fekvés; a Dunántúlt, az Alföldet és a Felvidéket összekapcsoló Pest-Buda fél napi járóföldnyi közelsége), s a görögkeleti polgárok ügyessége, évszázados tradíciói, kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, kereskedelmi és hajózási jártassága erős gazdasági potenciálú, nagy népességű kereskedő-mezővárossá, vagyis a tranzitforgalom lebonyolítására berendezkedett átkelő-kalmárvárossá fejlesztették a csepeli görögkeleti központot, mely az 1490-es évek elején már 300 aranyforinttal adózott birtokosának, a magyar királynénak.59 (A Csepel-sziget két tucatnyi települése Ráckevével együtt 1187 aranyforintot fizetett Beatrix királynőnek).6 0 Ez az időszak a Csepel-sziget, s főként Ráckeve oppidum fénykora; Mátyás és utódai többezer holdnyi adománybirtokokkal látták el kevei rác kalmáraikat, felmentették őket minden világi és egyházi hatalom bíráskodása alól, 55 Szentkláray Jenő, A dunai. .. 1885. 65. 56 Uo. 72.; Marczali Henrik, Regesták a külföldi levéltárakból. I. = Történelmi Tár, 1878. 451.; Vrosevics D., A magyarországi... 1969. 33. 57 Makkai L., Pest megye. . .1. 1958. 88. 58 II. Ulászló jövedelmeinek jegyzéke. Közli: Fejérpataky László. = Történelmi Tár, 1880. 167— 170. és 35. jegyz. 59 Fejérpataky L., II. Ulászló. . . 1880. 168.; Kubinyi András. Csepel. Bp. 1965. 12.; uő, Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig) = Budapest története. II. Főszerk.: Gerevich László. Bp. 1973. 31. 40 Kovács J. L„ Adatok... 1972. 20.
